Abe Shindzó

A konzervatív Liberális Demokrata Párt és a buddhista-pacifista Új Komeitó koalíciója rekord-alacsony részvétel mellett elsöprő előnnyel nyerte meg az előrehozott választásokat, így a japán alsóházban megtartotta, sőt arányaiban tovább erősítette kétharmados többségét.

Abe Sindzó miniszterelnök november 21-én feloszlatta a parlament alsóházát és előre hozott választásokat írt ki. A kormányfő hivatalosan azzal indokolta lépését, hogy választói felhatalmazásra van szüksége a tervezett ÁFA-emelés elhalasztásához.

A 2012-ben megtartott előre hozott választások után hatalomra jutott Abe Sindzó radikális monetáris lazításból, fiskális élénkítésből és strukturális reformokból álló gazdaságpolitikát hirdetett meg. A kezdeti sikerek után azonban 2014-re a japán gazdaság ismét zsugorodni kezdett és a 2008-as válság óta már negyedszer csúszott recesszióba.

Abe annak ellenére nyerte meg újonnan a választásokat, hogy a japánok többsége elégedetlen a kormány tevékenységével. Bár a padlógázzal nyomott pénzpumpának és jengyengülésnek köszönhetően az exportáló vállalatok profitja és a részvénytőzsde szárnyalt, a reálgazdaság és a polgárok reáljövedelme hanyatlik.

Nem jó ómen Abe számára, hogy az elmúlt napok felmérése szerint a megkérdezettek 51,8 százaléka már nem hisz abban, hogy az ’Abenomics’ visszahozza a növekedést a Felkelő Nap országában és csupán 37,1 százaléka optimista ez ügyben.

Hogy nyerhette meg ezek ellenére mégis a választásokat a kormányfő?  Nos, az amúgy is gyengélkedő ellenzéket váratlanul érte a bejelentés és csak kapkodva tudták a jelöltjeiket csatasorba állítani.

Mire használja Abe az új mandátumát?

Sajnos az elemzői várakozások szerint most sem arra, hogy nekiálljon az államháztartás strukturális reformjához, a munkaerő-piaci restrikciók felszámolásához és a mezőgazdasági protekcionizmus enyhítéséhez. Ehelyett az elszálló adósság által nyomorgatott gazdaságot újra a monetáris politika eszközeivel óhajtja stimulálni és a lakosságot nagyobb fogyasztásra is szeretné inspirálni. Ez utóbbi egyik eszközeként most a törvényhozók fontolóra vették az alacsonyabb jövedelmű néprétegek számára vásárlási utalványok kiutalását. Talán a volt FED elnök ’Helikopter’ Ben Bernanke japán kormány-tanácsadó lett?!

Abe döntése az ÁFA-emelés elhalasztásáról 2017-ig egyben azt is jelenti, hogy a szinte lehetetlen a kormányzatnak az eredeti 2020-as fiskális célját elérnie, hogy addigra az adósságkiadásokat leszámítva kiegyensúlyozzák a költségvetést. Azzal, hogy ilyen magas szintű adósságállomány mellett – 245 százalék a GDP arányában – a kormányzat az adóemelés elhalasztása mellett dönt, az megoldásként újonnan infláció-gerjesztést jelent.

A hitelminősítők is megértették az üzenetet: miután a kormányfő bejelentette a halasztást, a Moody’s egy fokozattal leminősítette az ország adósságát, a Fitch Ratings pedig negatívra rontotta a kilátást.

’Gyarapítsd az országot, erősítsd a hadsereget!’

A XIX. század végi Meidzsi-korszak fenti jelmondata akár az Abe kormány mottója is lehetne. A jelen korszak bevallott politikai célja a regionális marginalizálódás feltartóztatása. Napjainkban a történelem szele söpör végig az országon, és erőteljes lobbi csoportok, mint a Nippon Kaigi (Japán Konferencia) és az ősi természetvallás értékeit követő Sintó Egyesülés sikeresen dolgoznak azon, hogy a régi patrióta - többször militáns .- értékek nagyobb súllyal szerepeljenek az alkotmányban, a közéletben, a közintézményekben és az iskolai tananyagban. A kormány tagjainak többsége is erőteljesen kapcsolódik ezen szervezetekhez.

Mivel ez a történelmi revíziós hullám a második világháború sokszor borzalmas fejezeteinek újraírására, relativizálására és elfogadhatóbbá tételére is törekszik, a politikai feszültség Kínával és Dél-Koreával a szigetország részéről fennmarad.