A KSH ma publikálta a január-áprilisi kereseti adatokat, amiből kiderül, hogy ebben az időszakban a reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben lapunk számítása szerint a nyugdíjak reálértéke csökkent: az idősek fogyasztási kosara szerint számolt infláció 4,1 százalék volt, miközben januárban 2,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, vagyis bő 1,2 százalékos volt a reálérték-vesztés. (Májusban mérsékeltebb volt a nyugdíjas infláció, vagyis a különbség mérséklődött valamelyest.)
Természetesen ez az átlagra vonatkozik. Akinek ebben az időszakban a fogyasztásában nagyobb súllyal szerepeltek az élelmiszerek - ideértve nyugdíjast, munkást is -, az jóval nagyobb inflációt érzékelt. Az élelmiszerek ugyanis - elszakadva az egyéb termékek, szolgáltatások árfolyamaitól - átlagosan 7-8 százalékkal drágultak ebben az időszakban, de egyes áruféleségek - mint például a párizsi vagy a kolbász - ellenértéke még nagyobb mértékben ment feljebb.
Mindazonáltal beszédes adat, hogy miközben az átlagkeresettel rendelkező munkás reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett az első négy hónapban, a nyugdíjasok vásárlóereje csökkent.
Érdemes továbbá kiemelni, hogy a nettó átlagkereset 258 ezer forint volt január és április között, a kedvezmények nélkül számolva. Azokat is figyelembe véve 266 700 forintot kapunk. Az előbbi számhoz viszonyítva az átlagnyugdíj - melynek mértéke idén meghaladja a 140 ezer forintot - 54,8 százalékot tesz ki. Utóbbival összevetve pedig 53 százalékot kapunk.
Elmondható tehát, hogy a magyar átlagnyugdíj alig több mint a felét teszi ki jelenleg az átlagkeresetnek. Valószínűleg hasonló eredményre jutnánk, ha a medián adatokat vetnénk össze. A nyugdíjasok, valamint a bérből élők többsége is kevesebbet kap, illetve keres, mint amennyi az átlag. Azt ugyanis felfelé húzzák a kiemelkedő összegű járandóságok és bérek.
Ami az év hátralévő részét illeti, megoszlanak a vélemények az infláció alakulásáról. A kormány éves átlagban továbbra is 2,8 százalékot vár, a Magyar Nemzeti Bank 3,2-3,3 százalékot. Egyes szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy meglódulhatnak az árak, amennyiben a kereslet valamelyest helyreáll. Ennek azonban erős gátja lehet, ha ősszel beüt a járvány második hulláma.
Jövőre pedig a következő a helyzet: a kormány 3 százalékos inflációval számol - és ennyivel emelik a nyugdíjakat januártól -, míg a jegybank arra az évre is 3,2-3,3 százalékot mond. Az MNB jövőre 9,1-9,7 százalékos béremelkedést vár a versenyszférában, vagyis tovább nyílhat az olló a bérek és a nyugdíjak között, pedig már az elmúlt években is jelentőssé vált ez a különbség. A nyugdíjaknál a reálérték megőrzésére látszik esély, a bérek reálértéke viszont megint érdemben bővülhet.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
