"Ezt nevezhetjük bázisfinanszírozásnak is" - fogalmazott a politikus. Hozzátette azonban: hosszú távon a teljesítményalapú rendszert fent kell tartani. Az elképzelések szerint a kórházak meghatározott összeget kapnak az év végéig, amit havonta utalnak nekik. A szocialista politikus azt mondta, ez a fajta kifizetés kiszámíthatóbb, de nem teljesítményarányos, és bizonyos speciális finanszírozást igénylő ellátásokat nem fog kellően preferálni. "Átmeneti időre fogadható el ez a finanszírozás, de az ellátási eseteket továbbra is jelenteniük kell a kórházaknak" - mondta, hozzátéve: az kifizetések alapja a kórházak első nyolc havi teljesítménye lehet.
Kökény Mihály emlékeztetett arra, hogy szerdán találkozik a miniszterelnök, az egészségügyi miniszter pedig a kórházszövetség és a ellátás érdekképviseleti szerveinek vezetőivel, a téma pedig a kórház-finanszírozás lesz.
2010: alig észrevehető többlet a kormánytól A kormány rábólintott: Bajnai ad is, meg nem is |
Áprilisban új finanszírozási rend lépett életbe, amelynek az a lényege, hogy a kórházak és szakrendelők tavalyi teljesítményük 70 százaléka után kapnak teljes összeget, a fennmaradó 30 százalék után járó pénz pedig aszerint változik, hogy az országban az intézmények összesen mennyi beteget látnak el. Ezt a 30 százalékot úgynevezett lebegő pontértékrendszerben fizetik ki.
Több egészségügyi intézmény jelezte, hogy ebben a vegyes finanszírozásban a 30 százalékra eső rész, az úgynevezett súlyszámra kapott összeg jóval százezer forint alatt maradt, ami kórházanként több százmilliós kiesést jelent.
Mikola István, a Fidesz országgyűlési képviselője is többször hangoztatta, hogy stabil, fenntartható, átlátható finanszírozásra van szükségük a gyógyító intézményeknek. Véleménye szerint vissza kell térni az bázisalapú kifizetési rendszerhez. Az ellenzéki szakpolitikus javasolta azt is, hogy az év elején az ágazatban zárolt 30 milliárd forintot vissza kellene juttatni az intézményeknek.
Kökény Mihály a zárolt 30 milliárd forint "feloldásáról" úgy vélekedett, elképzelhető, hogy ennek egy részéből bizonyos feladatokra lesz forrás.
A szocialista politikus beszélt arról is, a tervek szerint jövő januártól tíz százalékkal emelkedik az egyéni szerződés alapján fizetett egészségbiztosítási díj, amely így havi 4950 forint lesz, továbbá megemelték az úgynevezett egyéni fejkvótát azon biztosítottak után, akik nem tudnak járulékot fizetni. Ez kilencezer forintra nő. Ezen csoportok közé tartoznak a nyugdíjasok, a tanulók, a gyesen, gyeden lévők vagy a hajléktalanok.
Már a laborvizsgálatokra sincs pénz
Egészségügy: ellehetetlenülés, pénznélküliség
140 embert rúgnak ki, hogy fennmaradjon a kórház
A HospInvest hibája: hittek a kormánynak
Van pénz a magyar egészségügyben?
MTI, Privátbankár