A Human Rights Watch frissen közzétett jelentése a tálibok oktatási politikáját vette szemügyre, a kutatás eredményei alapján pedig Afganisztánban katasztrofális a helyzet. Sahar Fetrat, a Human Rights Watch női jogokkal foglalkozó asszisztens kutatója és a jelentés szerzője így foglalta össze az eredményeket:
a tálibok visszafordíthatatlan károkat okoznak az afgán oktatási rendszerben a fiúk és a lányok számára egyaránt. Az ország teljes iskolarendszerének szétverésével azt kockáztatják, hogy egy olyan elveszett nemzedéket teremtenek, amely számára egyáltalán nem elérhető a minőségi oktatás.
Sötét kép az iskolákban
Mint ismert, a tálibok az összes tanárnőt elbocsátották a fiúiskolákból, így a diákok jelentős részét képzetlen tanárok tanítják, de az is előfordul, hogy a tanulók olyan osztálytermekben ülnek, ahol egyáltalán nincs tanár. Az oktatás minőségét tovább rontja az is, hogy megszüntették a művészeti, sport, angol és állampolgári ismeretek tantárgyakat.
A HRW által megkérdezett, végzős, állami iskolába járó tanuló pedig arról számolt be, hogy fizikát és biológiát sem tanulnak – ezeket azonban nem a tálibok tiltották be, hanem egyszerűen nincsen tanár a tanárnők kirúgása után. Így a diákoknak két lehetősége maradt: vagy nem tanulnak, vagy magánórákat vesznek, drága pénzért.
A beszámolók szerint aggasztóan megugrott a testi fenyítés alkalmazása, többek között bizonyos hajviseletekért, az öltözködési szabályok megszegéséért, vagy a mobiltelefon birtoklásáért is nyilvánosan, az egész iskola előtt verik meg a diákokat.
A lányok számára a hatodik osztályon túl az oktatás teljesen tiltott; az oktatási rendszer átalakítása és lerontása, valamint a női tanárok elbocsátása azonban ahhoz vezetett, hogy az iskolarendszer színvonala a fiúk számára is katasztrofálissá vált.
A Human Rights Watch jelentése szerint egyre többen tartanak a mindennapi iskolába járástól, ez pedig az általános reményvesztettség mellett ahhoz vezet, hogy csökken az iskolák látogatottsága is. Az országban egyre mélyülő humanitárius és gazdasági válságok miatt a fiúknak emellett egyre többet kell dolgozniuk, hogy eltartsák családjukat. Mind gyakrabban küzdenek szorongással, depresszióval és más mentális problémákkal, miközben a mentális egészségügyi szolgáltatások gyéren állnak rendelkezésre.
Nemzetközi jogot is sért
Bár a tálibok nem tiltották meg a fiúk hatodik osztályon túli oktatását, ahogyan azt a lányok és nők esetében tették, intézkedéseik aláássák az oktatáshoz való hozzáférést minden gyermek és fiatal felnőtt számára. Ez sérti Afganisztán nemzetközi jogi kötelezettségeit, beleértve minden gyermek oktatáshoz való jogát. A tálibok nőkkel és lányokkal szemben alkalmazott szisztematikus megkülönböztetése – amelynek a lányok és nők tanulásának tilalma csak az egyik aspektusa – a fiúkra is káros hatással van, többek között azáltal, hogy káros nemi normákat tanítanak nekik, és nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk, hogy ők legyenek családjuk egyedüli anyagi támogatói.
A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezmény értelmében - amelyet Afganisztán 2003-ban ratifikált - a kormányok kötelesek biztosítani „a férfiak és nők szerepéről alkotott sztereotip elképzelések felszámolását az oktatás minden szintjén és minden formájában”.
A HRW emellett arra is figyelmeztetett, hogy az iskolai testi fenyítés emberi jogokat is sért, az ENSZ gyermekjogi egyezménye, amelyet Afganisztán 1994-ben ratifikált, meghatározza a gyermekek oktatáshoz, biztonsághoz és erőszakkal szembeni védelemhez való jogát.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
