Mint a magyar diplomácia irányítója újságíróknak elmondta, a felvetés logikája az, hogy az alapokból finanszírozott projektek hozzájárulhatnak a gazdasági válságból való kilábalás gyorsításához. Amikor majd később a gazdaság jobban "felpörög", akkor akár nagyobb önrészre is át lehet térni.
Ezzel, vagyis az önrész későbbi emelésével - vélekedett a miniszter - az unió hét évre szóló pénzügyi tervezési ciklusán belül elkerülhető lenne az, hogy az EU nagy nettó befizető országai, például a választásokra készülő Németország esetében tovább növekedjenek a más tagországok fejlesztésére fordított terhek. Ilyen plusz terheket a nettó befizetők nem hajlandóak vállalni - állapította meg Balázs Péter.
A szóban forgó kötelező tagállami finanszírozás aránya jelenleg 15 százalék. A magyar miniszter arra nem lát lehetőséget, hogy ezt teljesen nullára levigyék, de valamilyen mértékű csökkentést - példaként 15 helyett 5 százalékos szintet említett - elképzelhetőnek tart. A kérdés a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs elé kerül majd.
A magyar külügyek irányítója beszámolt egy másik előterjesztésről is, amellyel a hét második felében foglalkozni fognak a tagországok állam-, illetve kormányfői. Ez az úgynevezett Duna-stratégia kialakításának gondolata.
A május elején tartott ulmi csúcstalálkozón megfogalmazott gondolat a hat Duna-menti EU-tag - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - különböző szektorokban való, például hajózási, környezetvédelmi együttműködéséről szólna, és a projektbe idővel bevonható lenne az egyelőre nem EU-tag Szerbia is. A majdani Duna-stratégia számára a modellt a Balti-térségre már alaposabban kidolgozott uniós stratégia jelenti.
Az EU-csúcson várhatóan megbízzák az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna-stratégia tervezetét.
Júliusra jön el a totális pangás
Az EU diktál: nem lesz 13. havi, de lesz vagyonadó
EU-hitel: lehívhatjuk a harmadik részletet
Bajnai: árgus szemmel figyelnek minket
Elmeszelt áfatörvény: jelentse fel magát!
MTI