3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Magyarország kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása túl van a vörös vonalon, ez ugyanis a harmadik világháború kirobbanását eredményezné - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be képviselői kérdésekre reagálva, hogy Ukrajna NATO-tagsága túl van a vörös vonalakon, egyszerűen azért, mert az ország háborúban áll, s csatlakozása közvetlen konfrontációhoz vezetne Oroszország és az észak-atlanti szövetség között.

"Szerintem az egy felháborító dolog, Ukrajna megalázása, hogy egyes szövetségesek arról beszélnek az ukránoknak, hogy NATO-tagok lehetnek, miközben elmegyünk zárt ülésre, ott meg világossá válik, hogy nagyon kis kivételtől eltekintve mindenki arról beszél, hogy ez miért nem lehetséges" - húzta alá.

Túl lenne a vörös vonalon az ukrán csatlakozás a miniszter szerint
Túl lenne a vörös vonalon az ukrán csatlakozás a miniszter szerint
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Illetve megerősítette, hogy a kormány azt is ellenzi, hogy az Európai Unió katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába, hiszen ez is növeli az eszkaláció kockázatát.

"Ahogyan nem támogatjuk azt sem, hogy az Oroszországi Központi Bankkal szemben hozott szankciós intézkedés felülvizsgálati időszakát hat hónapról három évre növeljük. Azért nem támogatjuk, mert ez azt jelenti, hogy akkor itt valakik Európában úgy gondolkodnak, hogy három évig tutira háború lesz. És ez a megközelítés számunkra elfogadhatatlan" - figyelmeztetett.

Majd hangsúlyozta, hogy nem támogatták egyetlen olyan büntetőintézkedés elfogadását sem, amelyik sértette volna a nemzeti érdekeket, így ilyeneket már nem is szerepeltetnek az előterjesztésekben, így nincsenek szankciók például a földgáz vagy a nukleáris fűtőanyag beszerzésére vonatkozóan sem.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy miközben sokan Magyarországot kritizálják, az idei év első felében 11 százalékkal nőtt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja, így például Franciaország is 110 százalékkal növelte ennek volumenét.

Rátért az orosz kőolaj vásárolásának témájára is. "Világosan jeleztük, hogy megvétózzuk a kőolajimport tilalmára vonatkozó európai intézkedést. Mi lett ennek a vége? Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételt kaptunk. De mi történik a valóságban? A valóságban az történik, hogy India, ha jól emlékszem, körülbelül húszszorosára növelte az orosz kőolaj importját. Viszont ezzel párhuzamosan - ettől teljesen függetlenül nyilvánvalóan - Európa olajimportja Indiából a háromszorosára növekedett" - húzta alá.

Továbbá megjegyezte azt is, hogy tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok legfőbb uránbeszállítója, miközben Magyarországot vádolják oroszpártisággal a paksi bővítés miatt, amely projekten egyébként többek között amerikai, német, francia, osztrák alvállalkozók is dolgoznak az orosz Roszatom mellett.

(MTI) 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntöttek Varga Mihályék: közel négy és fél éves mélypontra csökkentik az alapkamatot
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 14:01
Lezárult a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztus 25-i ülésén sorozatban harmadszor is 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, 5,5 százalékra. Az irányadó ráta legutóbb 4 éve és 3 hónapja, 2022. május 31-én volt ennél alacsonyabb, 5,4 százalékos szinten.
Makro / Külgazdaság Vagyonvisszaszerzési hivatal: itt van, mit ígérnek az elnökjelöltek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:54
Meghallgatták a három elnökjelöltet, itt vannak a legfontosabb mondatok.
Makro / Külgazdaság Még jobb kamatozással sem kellettek a pluszmilliárdok a magyar államnak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:36
Csak 30 milliárdot tettek zsebre a 36,5 milliárdból, pedig tovább csökkent az átlaghozam.
Makro / Külgazdaság Megnyugtató hírt közölt a Mavir
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:44
Vége a krízisnek hivatalosan is.
Makro / Külgazdaság Megint vakarhatják a fejüket az elemzők a német adatok láttán
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:04
Nem ilyen GDP-adatra számítottak.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter is célkeresztben? Feljelentést tett Orbán Anita hűtlen kezelés gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:19
Átnézték a Covid-időszak beszerzéseit. Érdekes dolgokat találhattak.
Makro / Külgazdaság Keddtől résen kell lenni a ChatGPT-vel, nem minden az, aminek látszik
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:04
Bekerülnek a hirdetések a beszélgetésekbe.
Makro / Külgazdaság Ismert figurákat rak a táblára Orbán Anita
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 08:36
34 nagykövet visszahívva, 1400 diplomataútlevél visszavonva, vizsgálják Szijjártó Péter ügyeit is.
Makro / Külgazdaság Kamatostul kap vissza 126 milliárdot a magyar állam a Duna Aszfalttól
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 07:16
Az állami kezességvállalás is megszűnik a GED Africa projektnél.
Makro / Külgazdaság GKI: ilyen az Európai Unió végén landolni
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 06:36
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG