Holnap megkezdi és még márciusban befejezi az Országos Betétbiztosítási Alap a DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítását. Az érintett bankok betéteseinek nincs teendőjük, a kártalanítást az OBA-tól automatikusan megkapják. A 100 ezer forint alatti összegekkel a postás csenget majd, 2,5 millióig a postán kell átvenni a pénzt, efölött pedig egy betétbiztosítási kártyán kapják meg a kártalanítást a bedőlt bankok ügyfelei. Ha valaki 5 millió forintnál is több pénzt tartott a DRB bankcsoportnál, az egy takarékszövetkezetben rendelkezhet majd az összegről - a vállalati ügyfelek szintén egy takarékban juthatnak hozzá pénzükhöz, legalábbis a 30 milliót meg nem haladó részhez.
És ha már takarékok: egy csapásra az ország legnagyobb értékpapír-forgalmazó hálózata lett a takarékszövetkezetekből: februártól ugyanis az összes hazai takarék közel ezer fiókjában lehet értékpapírokat adni és venni. A takarékok állampapírokat és befektetési jegyeket forgalmaznak, de hamarosan devizakötvények, vállalati kötvények és magyar részvények is bekerülnek a kínálatba - tehát akár OTP-részvényt is vehetünk a takarékszövetkezetekben.
A bankoknak április végéig ki kell küldeniük az elszámolással kapcsolatos tájékoztatást a devizahiteleseknek, az adósok a módosított hitelszerződést is ebben a levélben kapják meg. Borítékolható, hogy sokan elégedetlenek lesznek a számokkal, magyarán nem csökken úgy a törlesztőjük, ahogy szeretnék. Istvanovics Éva szakjogász a Privátbankár.hu-nak elmondta: az ügyfeleknek 30 napjuk van arra, hogy panaszt tegyenek bankjuknál, ha ezt elutasítják, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell fordulni. Hogy ez pontosan hogyan történhet, mire kell figyelniük a devizahiteleseknek, az vezető cikkünkből kiderül.
Magyarország és Görögország arra kérte Oroszországot, hogy a tavaly augusztusban elrendelt élelmiszer-embargót szüntesse meg velük szemben. Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint erre keresik a lehetőséget - az olaszokkal tárgyaltak is a szankciók kérdéséről, de ahogy a miniszter fogalmazott, "sajnálatos módon a szankciók bevezetése vagy megszüntetése nemzetek feletti szervezetek kompetenciája". Egyelőre még keresik a módját, hogyan kivételezhetnének a magyarokkal, miközben a szankciók az összes uniós tagállammal szemben érvényben vannak.
Közben az ukrán központi bank szerdától 19,5 százalékról 30 százalékra emeli alapkamatát, ez 15 éves csúcsot jelent. A jegybank célja, hogy megfékezzék az inflációt, amely januárban már közel 30 százalékra gyorsult.
Érdekesebb makroadat és piacmozgató nemzetközi esemény híján nincs határozott irány a tőzsdéken, az elmúlt időszak ralija után ma megpihennek a befektetők, lefelé vették az irányt az árak.
A forint is gyengül ma, egy darabig a 305-ös szinttel próbálkozott az euró, ezen aztán átjutottunk, 306-nál is járt a jegyzés.
Ez a „gig economy.” 
