Valószínűleg a tizenhárom éve ellenzékben politizáló Konzervatív Párt nyerte a brit parlamenti választásokat, de nem lesz meg az abszolút többsége
Ehhez a konzervatívoknak 116 fővel kellett volna növelniük képviselőik számát, ám ha az exit poll helytállónak bizonyul, akkor mandátumnyereségük eddigi frakciólétszámukhoz képest csak 95.
A Munkáspárt az előzetes becslés szerint 94 fős veszteséggel 255 fős frakciót alkothat az új összetételű alsóházban. A közvélemény-kutatások már hetekkel a választások előtt jelezték, hogy várhatóan egyik párt sem szerez abszolút többséget az alsóházban.
| Kintrekedtek: botrányos brit választás |
Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Akkor még ugyanabban az évben újabb választást írtak ki, amelyet hajszálvékony többséggel a Harold Wilson vezette Munkáspárt nyert meg.
Ha a péntekre várható végleges eredmények igazolják az előzetes becslést, akkor egyelőre Gordon Brown, az 1997 óta kormányzó Munkáspárt miniszterelnöke marad a kormány élén, egészen addig, amíg valamilyen koalíciós vagy külső támogatási egyezség alapján akár a Munkáspárt, akár a konzervatívok el nem jutnak a kormányalakítás lehetőségéig.
Downing Street-i források péntek hajnalban közölték, hogy ha valóban egyik pártnak sem lesz abszolút többsége, akkor Brown megpróbálkozik egy koalíciós kormány összehozásával.
A miniszterelnök - miután skóciai választókörzetében bejelentették, hogy ismét parlamenti mandátumot nyert - képviselői újjáválasztását megköszönő beszédében kijelentette: az ő kötelessége annak biztosítása, hogy Nagy-Britanniának "erős és stabil" kormánya legyen.
A brit politikai konvenció alapján ha egyik párt sem szerez abszolút többséget, a hivatalban lévő miniszterelnököt illeti az első kormányalakítási kísérlet joga. Konzervatív politikusok szerint azonban a Labour - ha helytálló az előrejelzés a mandátumok megoszlásáról - nem maradhat kormányon, miután a második helyre szorult.
Ezt gyakorlatilag elismerte a Munkáspárt egyik veteránja, David Blunkett volt belügyminiszter is, aki a BBC-nek kijelentette, hogy a Labour "elvesztette a választásokat". Ebben a helyzetben az örök harmadik Liberális Demokratákra kritikus szerep hárulhat. A liberálisoknak az exit poll alapján 61 képviselői helyük lehet az új parlamentben, eggyel kevesebb, mint eddig.
Ez komoly meglepetés lenne, mivel ez az eredmény távolról sem tükrözné azt a támogatottsági megugrást, amelyet a közvélemény-kutatások a liberális pártnak a választások előtt kimutattak. A liberális frakció valószínűsített létszáma azonban ahhoz bőségesen elegendő lenne, hogy például egy konzervatív-liberális koalíció révén kényelmes többséggel bíró kormány alakulhasson.
Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezére a választások előtt egyértelműen értésre adta, hogy véleménye szerint a legtöbb mandátumot szerző pártot illeti majd meg a kormányalakítás joga, jóllehet a politikus nyíltan nem kötelezte el magát sem a konzervatívokkal, sem a Munkáspárttal alakítandó koalíció mellett.
Elképesztően izgalmas a brit választási hajrá
Most majd az EU-ban is észrevesznek minket?
IMF-hitelre kényszerülhetnek a britek
Május 6-án választanak a britek
MTI
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
