A Nemzetgazdasági Minisztérium 3,1 százalékra emeli az idei GDP-prognózisát - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A miniszter kifejtette, hogy a stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy mától támogató intézkedéseket vezet be egyes romlandó zöldségekre és gyümölcsökre. Az Európai Bizottság 125 millió eurót szabadított fel az orosz mezőgazdasági embargó sújtotta termelők támogatására. A brüsszeli döntés szerint a piacokon többletként jelentkező zöldségek és gyümölcsök egy részét kivonják, azokat ingyenesen átadják gyermekintézményeknek és szeretetszolgálatoknak, a termelőket pedig kompenzálják. Az intézkedés a paradicsomra, a karfiolra, a szőlőre, az uborkára, és több más olyan idényjellegű terményre vonatkozik, amelyek tárolása nem megoldott és nincs alternatív piacuk Oroszország kiesésével.
Még egy jó hír Brüsszelből, megnyílnak a pénzcsapok: Az Európai Bizottság megindította az április 15. után benyújtott magyar fejlesztési számlák kifizetését, bár az intézményrendszeri átalakítás brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor megerősítette a vs.hu értesülését, miszerint: az elmúlt napokban összesen 25,8 milliárd forintnyi számlát egyenlített ki Brüsszel.
Közel kétharmadával nőtt az első félévben a lakáshitel-kihelyezés, az Otthon Centrum szerint minden szempontból fordulóponton van a piac. A társaság által folyósított hitelek esetében az év elején az átlagos hitelösszeg 6,5 millió forint körül mozgott, úgy látják: a családok is nagyobb hajlandóságot mutatnak a lakáshitel igénylésre, és bankok is akciókkal erősítik hitelezési tevékenységüket. Az átlagos hitelköltség mutató lakáscélú hitelek esetében 27 hónapja folyamatosan csökken, a forinthitelek kamata ma már alacsonyabb, mint a svájci frank hiteleké.
Ahogy a pénteki forintgyengülés is az orosz-ukrán konfliktus újabb fejleményei miatt történt, úgy hétfőn is csak arra tudnak figyelni a feltörekvő piaci devizák, hogy mi történik a szomszédunkban. Egyelőre semmi jó. Bár a ma reggel még kisebb forinterősödéssel indult, de az öt fél részvételével tartott hajnali berlini egyeztetésen nem sikerült minden kérdéses pontban megegyezésre jutni, így továbbra is marad a bizonytalanság.
Persze nem tesz jót a forintnak az sem, hogy csúcsközelben jár az államadósság. A jegybank friss jelentése szerint mostanra elérte a GDP 85,1 százalékát. Az adósságráta a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy évvel ezelőtt. Ezúttal a mutató emelkedésében minimális szerepet játszott a forint gyengülése, hiszen az euró mindössze 1%-kal kerül most többe. Az adósság emelkedése sokkal inkább a finanszírozás éven belüli sajátos lefutásával függ össze. Egyszerűen fogalmazva: az állam az első félévben forintban jóval több állampapírt bocsátott ki, mint amennyi lejárt.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
