Két szülő, egy gyerek, egy voks: de ki dönt?

Székely Hajnalka, az egyesület elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a NOE ősszel már beadta az erre vonatkozó alkotmánymódosító tervezetét. Jó volna, ha a gyerekek érdekei is képviselve lennének a szülők által a választások idején, mert ezek az érdekek most nem jelennek meg kellő súllyal a helyi és országos választások idején. Nincsenek arra késztve a pártok, hogy olyan programokat dolgozzanak ki, amelyek "fenntartható fejlődést" biztosítanának a családok életében - jegyezte meg.

Márki László, a NOE volt elnöke elmondta: az egyesület már 1994-ben előállt ezzel a javaslattal. Nem igazságos az a rendszer, amely megfosztja a választójogtól az állampolgárok mintegy húsz százalékát, és éppen a legfiatalabb generáció képviselete nincs biztosítva. Az ő érdeküket nem képviselik megfelelően a döntések meghozatalában, holott "egy sereg olyan döntés hoznak", amely a következő generációkat terheli. Ilyen például az államadósság mértékének kérdése - tette hozzá.

A szülőknek az alkotmány szerint kötelességük és joguk is a gyerek jövőjét illető kérdésekben dönteni, ami azonban a választásokon nem érvényesül - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha eltérő a szülők pártpreferenciája vagy elváltak, Székely Hajnalka azt mondta: ez alapos jogi kidolgozást igényel. Több jogásszal is beszéltek, és szerintük nem megoldhatatlan a probléma, de ezzel akkor érdemes részleteiben foglalkozni, amikor megszületik egy ilyen döntés - tette hozzá.

Egy újságíró azt is megkérdezte: a NOE mit szól ahhoz, hogy a Jobbik nem támogatja az ötletet, mert szerintük ezzel a cigányság nagyobb szerephez jutna. Márki László azt válaszolta: ha a cigányságnak nagyobb súlya van, az szükségszerűen oda vezet, hogy a problémáikkal jobban törődik a mindenkori kormányzat. Erre szükség is volna, mert Magyarország egyik legsürgetőbb kérdése, hogy a cigányság jelentős része könnyebben kiszabaduljon a nyomorból - fogalmazott.

MTI