Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem. Az elmúlt évekbeli hasonló kutatásokhoz képest az idegenellenesek arányának halvány csökkenése tapasztalható
A megkérdezettek 12%-a tekinthető idegenbarátnak: szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 59%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.
A kutatás szerint a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya azóta lényegében változatlan.
A nyílt idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2010 között (%)
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás. Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.
A mérlegelőket megkérdezték, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. 2007 óta (amióta a nyílt idegenellenesség mértéke alig változott) a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke.
Ebből következően a látens (azok a mérlegelők, akik menedékkérők mind az öt csoportját elutasítanák) és teljes (a nyílt és látens idegenellenesség összege) idegellenesség mértéke is lényegében változatlan, illetve kissé csökkent.
2010-ben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (29%) sokkal magasabb a Dél- és Nyugat-Dunántúli régióban élők (38% és 33%), az iskolázatlanok (37%) és a munkanélküliek (43%) között.
A parlamenti választáson részt venni szándékozók körében átlagos, a valószínűleg vagy biztosan nem szavazók körében magas (39% és 35%) a nyílt idegenellenesség mértéke. A pártszimpátiával rendelkezők között a FIDESZ-szavazók átlagosan, a Jobbik-szavazók kismértékben jobban, az MSZP és LMP szavazók az átlagosnál kevésbé (22% és 21%) idegenellenesek - derül ki a TÁRKI kutatásából.
Privátbankár
