|
| Menedékkérők a spanyolországi Algeciras kikötőjében EPA/A.Carrasco Ragel |
Bevándorláspártinak nevezte Szijjártó Péter Frank-Walter Steinmeiert azután, hogy a német államfő kritizálta Orbán Viktor illiberális demokráciáját. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek azt mondta: Walter Steinmeier tudja, hogy „a magyarok egy demokratikus választáson adtak kétharmados parlamenti felhatalmazást az Orbán-kormánynak”, immár harmadszor.
„A baloldali, bevándorláspárti német köztársasági elnöknek éppen ez nem tetszik. Nem tudják elfogadni a magyar emberek döntését, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország" – fogalmazott Szijjártó Péter.
Mit bírált Steinmeier?
A magyar külgazdasági és külügyminiszter azonban több tekintetben is valótlant állít, illetve csúsztat. Egyrészt a német köztársasági elnök nem a migrációs politika, hanem a demokrácia-felfogás és az „antidemokratikus tendenciák miatt” bírálta a magyar kormányt.
„Az illiberális demokrácia önmagában ellentmondás. (...) A demokrácia vagy liberális, vagy nem is demokrácia (....) Néhány országban megkérdőjelezik a liberális demokráciát és a jogállamot” – fogalmazott Steinmeier hétfőn egy müncheni rendezvényen. Hozzátette: aki ezt nem hiszi, olvassa el Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét.
Steinmeier közvetve kritizálta a lengyel kormányt is: „Az autoriter hajlamú kormányok első intézkedéseik között gyakran megnyirbálják a bíróságok függetlenségét, valamint szűkítik az alapjogokat és a jogállami kereteket.” Német sajtójelentések nem említették, hogy Steinmeier érintette volna a migráció kérdését.
Mit gondol a bevándorlásról?
Szintén vitatható Szijjártó Péter azon állítása, miszerint a német köztársasági elnök bevándorláspárti.
| Maradnak a német cégek, de... Habár vezető német politikusok rendszeresen bírálják a magyar kormányt a demokrácia állapota miatt, a német vállalatok egyelőre nem fognak hátat fordítani hazánknak – derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel. |
Tény, hogy Steinmeier a közös európai menekültpolitika híve, szabályozott keretek között továbbra is lehetővé tenné a legális migrációt, és vitát nyitna arról, hogy Európának mennyi bevándorlóra van szüksége.
Ugyanakkor azt is többször világossá tette, hogy erősíteni kell az uniós határok védelmét, és meg kell különböztetni a valódi menekülteket (politikai üldözetteket, háború elől menekülőket) a gazdasági migránsoktól. Utóbbiaknak nincs ugyanolyan joguk a Németországban maradásra, mint az előbbieknek, mondta tavaly egy interjúban.
A német elnök múlt év decemberben éppen azért írt alá partnerségi megállapodást a ghánai kormánnyal, hogy munkahelyeket teremtsenek a helyi fiataloknak, és azok ne induljanak meg Európa felé. A ghánai fővárosban egyúttal átadott egy centrumot, amely az Európából visszatérő migránsok beilleszkedését segíti.
Steinmeier akkor is kiemelte, hogy Németország csak a valódi menekülteknek kínál menedéket, nem pedig a gazdasági migránsoknak. A német kormány hasonló, az illegális migráció megállítását célzó megállapodást kötött a többi közt Tunéziával és Elefántcsontparttal is.
Átverős kommunikáció
A magyar kormány egyébként ugyanezt a félrevezető kommunikációs stratégiát követi a Sargentini-jelentés elleni kampányban is: azt kommunikálja, hogy az Európai Unió a bevándorlás elutasítása miatt akarja megbüntetni az országot.
A valóság ugyanakkor az, hogy a jelentés alapvetően nem a migrációs politika, hanem – Steinmeierhez hasonlóan – a magyar demokrácia állapota, „az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének” veszélye miatt bírálja a magyar kormányt. (A jelentés magyarul itt olvasható.)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt. 
