3p
A szaktárca "kiakadt", szerintük a számok megtévesztőek, a tanulmány csak hangulatkeltésre jó.

Csökkent a felsőoktatás költségvetési kiadásának GDP-hez viszonyított aránya 2012-13-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatóközpontjának stratégiai helyzetértékelése szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanulmányban foglaltakra úgy reagált: a felsőoktatási intézmények összesen 480-490 milliárd forintból gazdálkodtak 2013-ban, ez a GPD 1,5-1,6 százaléka. Ez a tanulmányban szereplő számoknál lényegesen magasabb összeg korántsem csak a költségtérítési díj bevételekből, a külföldi hallgatók képzéséből származó bevételekből áll össze, hanem számos más költségvetési forrásból. Emellett akkor, amikor a magyar felsőoktatás finanszírozási szintjéről és működési forrásairól akar valaki képet alkotni, megtévesztő az is, ha nem vesz tudomást a legkülönbözőbb pályázati programokon keresztül érkező és felhasznált, összességében igen jelentős mértékű európai uniós forrásokról.

Az egyetemek, főiskolák támogatása - 2010-ig 180-190 milliárd forint - 2013-ig fokozatosan csökkenve mintegy harmadával lett kisebb, bár az idén van elmozdulás 123 milliárd forintról 136,7 milliárd forintra, ugyanakkor a tartalékképzések, elvonások miatt ez az összeg 5-10 százalékkal lehet kevesebb.

Sok az adósság

A dokumentum a felsőoktatási problémák látványos jeleként értékeli, hogy a költségvetési felügyelők által ellenőrzött 20 felsőoktatási intézmény lejárt adósságállománya a 2012 augusztusi 2,5 százalékról 2013 júniusára a duplájára nőtt, egyes állami fenntartású intézményeknél a 2013-as állami támogatás a 2011-es felére, kétharmadára esett vissza (példaként említik többek között a Szolnoki Főiskolát, az Eszterházy János Főiskolát, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet).

A szaktárca erre úgy reagált: a magyar felsőoktatási intézmények problémáit nem lehet annak alapján megítélni, hogy egyik év augusztusához képest a másik év júniusára az adósságállomány 2,5 százalékról 5 százalékra változott. Az intézmények adósságainak konszolidációjára, a lejárt állományok csökkentésére ugyanis év közben több alkalommal is jelentős forrásokat biztosított az Emmi, a nyár folyamán mintegy 5 milliárd forintot, az év végén további 11 milliárd forintot.

Megtévesztő a tárca szerint, hogy a tanulmány a 27 állami egyetem és főiskola közül általános érvényű problémaként említ olyan intézményeket (Szolnoki Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem), amelyek a többi intézménynél súlyosabb problémákkal küszködtek, és épp emiatt az intézményi átlagot jelentősen meghaladó mértékű támogatásban is részesültek a struktúraátalakítási alapból. Az pedig, hogy akár az Eszterházy Főiskola, akár a Corvinus egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem támogatása felére esett volna vissza, tételesen nem igaz - közölték.

Végezetül arra hívják fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásra 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban fordított számos költségvetési forrásból bárki kiragadhat olyan, különböző időpontokra vonatkozó, esetenként nem is összehasonlítható tételeket, amelyekkel prekoncepcióját igazoltnak véli, ám az ilyen prekoncepciókkal és módszertani hibákkal terhelt dolgozatok cseppet sem viszik előre a magyar felsőoktatás ügyét, legfeljebb megtévesztésre és hangulatkeltésre alkalmasak - írták.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Továbbra is bajban van Európa igáslova
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 19:27
Lefelé módosították a német gazdasági várakozást.
Makro / Külgazdaság Mit jelent valójában az ESG a befektetésekben?
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2026. január 28. 18:07
Az ESG ma már nem csupán szabályozói elvárás, hanem egyre inkább meghatározó tényező a vállalatértékelésben és a befektetési döntésekben is.
Makro / Külgazdaság Pénzmosás gyanúja miatt razziáznak a Deutsche Bank háza táján
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 14:17
Kiszállt a szövetségi rendőrség Németországban.
Makro / Külgazdaság Több mérnökkel képzeli el az új gazdasági honfoglalást Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 10:22
A nemzetgazdasági miniszter arról írt, a magyar cégeknek be kell törnie a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe, Európa ipari szerkezete pedig túl lassan alkalmazkodik a megváltozott piachoz.
Makro / Külgazdaság Tömeges az érdeklődés a huszonéves használt autók iránt
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:44
Több modell iránt mért 80 ezer feletti érdeklődést a Használtautó.hu tavaly, most kiderült, melyik típusú autóra kattintottak a legtöbben az egymillió forint alatti ársávban.
Makro / Külgazdaság Hatalmas tempóban termelte a milliárdokat a turizmus decemberben
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:30
14 százalékkal több lett a bevétel a szálláshelyeken, mint tavaly decemberben.
Makro / Külgazdaság Aggódhat Donald Trump a fogyasztók miatt
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:45
Az Egyesült Államokban 2014 óta a legalacsonyabb szintre csökkent a fogyasztói bizalom januárban.
Makro / Külgazdaság Szaúd-Arábia elveti a „Kockát”
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:00
Szaúd-Arábia felfüggesztette egy monumentális, kocka alakú felhőkarcoló tervezett építését Rijád belvárosának egyik fejlesztési központjában, miközben újraértékeli a projekt finanszírozását és megvalósíthatóságát – mondta az ügyet ismerő négy forrás.
Makro / Külgazdaság Majdnem szomorú rekordot döntött Románia
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 17:20
146 milliárd lejes (mintegy 10 948 milliárd forint) deficittel zárta a 2025-ös évet a román központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság A cseh devizakereskedő idén növekedési fordulatot vár Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 15:40
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők hajtják: a választási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – írja az Akcenta.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG