Csökkent a felsőoktatás költségvetési kiadásának GDP-hez viszonyított aránya 2012-13-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatóközpontjának stratégiai helyzetértékelése szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanulmányban foglaltakra úgy reagált: a felsőoktatási intézmények összesen 480-490 milliárd forintból gazdálkodtak 2013-ban, ez a GPD 1,5-1,6 százaléka. Ez a tanulmányban szereplő számoknál lényegesen magasabb összeg korántsem csak a költségtérítési díj bevételekből, a külföldi hallgatók képzéséből származó bevételekből áll össze, hanem számos más költségvetési forrásból. Emellett akkor, amikor a magyar felsőoktatás finanszírozási szintjéről és működési forrásairól akar valaki képet alkotni, megtévesztő az is, ha nem vesz tudomást a legkülönbözőbb pályázati programokon keresztül érkező és felhasznált, összességében igen jelentős mértékű európai uniós forrásokról.
Az egyetemek, főiskolák támogatása - 2010-ig 180-190 milliárd forint - 2013-ig fokozatosan csökkenve mintegy harmadával lett kisebb, bár az idén van elmozdulás 123 milliárd forintról 136,7 milliárd forintra, ugyanakkor a tartalékképzések, elvonások miatt ez az összeg 5-10 százalékkal lehet kevesebb.
Sok az adósság
A dokumentum a felsőoktatási problémák látványos jeleként értékeli, hogy a költségvetési felügyelők által ellenőrzött 20 felsőoktatási intézmény lejárt adósságállománya a 2012 augusztusi 2,5 százalékról 2013 júniusára a duplájára nőtt, egyes állami fenntartású intézményeknél a 2013-as állami támogatás a 2011-es felére, kétharmadára esett vissza (példaként említik többek között a Szolnoki Főiskolát, az Eszterházy János Főiskolát, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet).
A szaktárca erre úgy reagált: a magyar felsőoktatási intézmények problémáit nem lehet annak alapján megítélni, hogy egyik év augusztusához képest a másik év júniusára az adósságállomány 2,5 százalékról 5 százalékra változott. Az intézmények adósságainak konszolidációjára, a lejárt állományok csökkentésére ugyanis év közben több alkalommal is jelentős forrásokat biztosított az Emmi, a nyár folyamán mintegy 5 milliárd forintot, az év végén további 11 milliárd forintot.
Megtévesztő a tárca szerint, hogy a tanulmány a 27 állami egyetem és főiskola közül általános érvényű problémaként említ olyan intézményeket (Szolnoki Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem), amelyek a többi intézménynél súlyosabb problémákkal küszködtek, és épp emiatt az intézményi átlagot jelentősen meghaladó mértékű támogatásban is részesültek a struktúraátalakítási alapból. Az pedig, hogy akár az Eszterházy Főiskola, akár a Corvinus egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem támogatása felére esett volna vissza, tételesen nem igaz - közölték.
Végezetül arra hívják fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásra 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban fordított számos költségvetési forrásból bárki kiragadhat olyan, különböző időpontokra vonatkozó, esetenként nem is összehasonlítható tételeket, amelyekkel prekoncepcióját igazoltnak véli, ám az ilyen prekoncepciókkal és módszertani hibákkal terhelt dolgozatok cseppet sem viszik előre a magyar felsőoktatás ügyét, legfeljebb megtévesztésre és hangulatkeltésre alkalmasak - írták.
Átalakítják a kormányt. 
