3p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A szaktárca "kiakadt", szerintük a számok megtévesztőek, a tanulmány csak hangulatkeltésre jó.

Csökkent a felsőoktatás költségvetési kiadásának GDP-hez viszonyított aránya 2012-13-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatóközpontjának stratégiai helyzetértékelése szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanulmányban foglaltakra úgy reagált: a felsőoktatási intézmények összesen 480-490 milliárd forintból gazdálkodtak 2013-ban, ez a GPD 1,5-1,6 százaléka. Ez a tanulmányban szereplő számoknál lényegesen magasabb összeg korántsem csak a költségtérítési díj bevételekből, a külföldi hallgatók képzéséből származó bevételekből áll össze, hanem számos más költségvetési forrásból. Emellett akkor, amikor a magyar felsőoktatás finanszírozási szintjéről és működési forrásairól akar valaki képet alkotni, megtévesztő az is, ha nem vesz tudomást a legkülönbözőbb pályázati programokon keresztül érkező és felhasznált, összességében igen jelentős mértékű európai uniós forrásokról.

Az egyetemek, főiskolák támogatása - 2010-ig 180-190 milliárd forint - 2013-ig fokozatosan csökkenve mintegy harmadával lett kisebb, bár az idén van elmozdulás 123 milliárd forintról 136,7 milliárd forintra, ugyanakkor a tartalékképzések, elvonások miatt ez az összeg 5-10 százalékkal lehet kevesebb.

Sok az adósság

A dokumentum a felsőoktatási problémák látványos jeleként értékeli, hogy a költségvetési felügyelők által ellenőrzött 20 felsőoktatási intézmény lejárt adósságállománya a 2012 augusztusi 2,5 százalékról 2013 júniusára a duplájára nőtt, egyes állami fenntartású intézményeknél a 2013-as állami támogatás a 2011-es felére, kétharmadára esett vissza (példaként említik többek között a Szolnoki Főiskolát, az Eszterházy János Főiskolát, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet).

A szaktárca erre úgy reagált: a magyar felsőoktatási intézmények problémáit nem lehet annak alapján megítélni, hogy egyik év augusztusához képest a másik év júniusára az adósságállomány 2,5 százalékról 5 százalékra változott. Az intézmények adósságainak konszolidációjára, a lejárt állományok csökkentésére ugyanis év közben több alkalommal is jelentős forrásokat biztosított az Emmi, a nyár folyamán mintegy 5 milliárd forintot, az év végén további 11 milliárd forintot.

Megtévesztő a tárca szerint, hogy a tanulmány a 27 állami egyetem és főiskola közül általános érvényű problémaként említ olyan intézményeket (Szolnoki Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem), amelyek a többi intézménynél súlyosabb problémákkal küszködtek, és épp emiatt az intézményi átlagot jelentősen meghaladó mértékű támogatásban is részesültek a struktúraátalakítási alapból. Az pedig, hogy akár az Eszterházy Főiskola, akár a Corvinus egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem támogatása felére esett volna vissza, tételesen nem igaz - közölték.

Végezetül arra hívják fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásra 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban fordított számos költségvetési forrásból bárki kiragadhat olyan, különböző időpontokra vonatkozó, esetenként nem is összehasonlítható tételeket, amelyekkel prekoncepcióját igazoltnak véli, ám az ilyen prekoncepciókkal és módszertani hibákkal terhelt dolgozatok cseppet sem viszik előre a magyar felsőoktatás ügyét, legfeljebb megtévesztésre és hangulatkeltésre alkalmasak - írták.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A következő kormányra nehezedik a mostani osztogatások súlya – Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. november 3. 19:01
Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi költségvetési többletkiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami – bárki is nyeri a választásokat, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026 áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcastban legújabb adásában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.
Makro / Külgazdaság Drágán meg fogjuk fizetni a 14. havi nyugdíjat
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 17:12
A választási ígéretek között az elmúlt hetekben a legfontosabb a 14 havi nyugdíj volt. A kormány tagjai ugyan óvatosak ennek bevezetése kapcsán, ami egyébként indokolt is – mondta el kollégánk, Király Béla a Trend FM hétfői adásában. A jövő évi költségvetésben ugyanis mára korábbi ígéretekre sincs forrás.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy ezt a tejet érdemes inni
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 13:45
A kutatók bebizonyították, hogy az alacsony vagy a magasabb zsírtartalmú tej egészségesebb.
Makro / Külgazdaság Az elemzőket is meglepte, ami Svájcban történt
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 13:25
Szeptemberben éves és havi összevetésben egyaránt a vártnál gyorsabban nőtt a kiskereskedelmi forgalom Svájcban – derült ki a svájci szövetségi statisztikai hivatal, a Bundesamt für Statistik által közzétett adatokból.
Makro / Külgazdaság Újabb figyelmeztetést kapott a kormány arról, hogy nem állnak jól a dolgok
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 09:00
A száz hazai feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetőjének megkérdezésén alapuló októberi index a szeptemberinél alacsonyabb lett.
Makro / Külgazdaság Országon belül tartaná Trump a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipeket
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 07:51
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy az Nvidia legújabb mesterséges intelligencia (MI) chipjeit, a Blackwell-sorozatot kizárólag amerikai vállalatok számára engedné értékesíteni, míg Kína és más országok nem juthatnának hozzá a legfejlettebb technológiához.
Makro / Külgazdaság Idén még növeli az olajkitermelést az OPEC+
Privátbankár.hu | 2025. november 3. 06:16
Az OPEC és a vele szövetséges olajtermelő országok, az úgynevezett OPEC+ csoport vasárnap bejelentették, hogy 2025 decemberében napi 137 ezer hordóval (bpd) emelik olajkitermelésüket, majd 2026 januárjától márciusig szüneteltetik a további növeléseket – közölte a szervezet bécsi központja az online megtartott ülés után.
Makro / Külgazdaság Közel az árcsökkenés vége a diszkontokban? Sötét felhők gyülekeznek egy alapélelmiszer felett
Kollár Dóra | 2025. november 3. 05:37
A legfrissebb Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés csak enyhe áresést talált.
Makro / Külgazdaság Reklámadó: egyeztetést szorgalmaznak az érintettek az újbóli bevezetésről
Privátbankár.hu | 2025. november 2. 16:12
Az MRSZ a korábbi eredményes tárgyalások tapasztalatai alapján számít az érintett döntéshozókkal a konstruktív egyeztetések mielőbbi létrejöttében. A Reklámszövetség javaslatát – a sajtó számára kiadott közleményt megelőzően– a módosítót benyújtó miniszterelnök-helyettesnek és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak eljuttatott levelében kezdeményezte.
Makro / Külgazdaság A piac- és technológiavásárlásban bíznak a nemzetközi cégvezetők
Privátbankár.hu | 2025. november 2. 14:12
A KPMG idén is elkészítette a globális vezérigazgatói felmérését. A 2025-ös kutatásból kiderült, hogy saját cégük növekedésében sokkal jobban bíznak a cégvezetők, mint a világgazdaságéban, vagy saját országuk fejlődésében. Ugyanakkor nem a vállalatuk organikus előrelépésében látják a fő potenciált, hanem a piac- és technológiavásárlásban, együttműködésekben és más cégek akvizíciójában – röviden így foglalható össze a KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatásának eredménye.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG