A grúz parlament csütörtökön megszavazta, hogy Irakli Kobakhidze legyen a dél-kaukázusi ország új miniszterelnöke, miután a kormányzó Grúz Álom blokk a múlt héten őt jelölte e posztra, jelenti a Reuters.
Irakli Garibasvili volt miniszterelnök a múlt hónapban közölte: lemond, hogy utódjának legyen ideje felkészülni az októberre esedékes parlamenti választásokra. Széles körben úgy tartják, írja a hírügynökség, hogy mindketten hűségesek Bidzina Ivanisvili milliárdoshoz, Grúzia leggazdagabb emberéhez, volt miniszterelnökhöz és a Grúz Álom párt alapítójához. A közvélemény-kutatások szerint továbbra is ez a legnépszerűbb párt, de 2020 óta, amikor csak szűk többséget szerzett a parlamentben, elbizonytalanodott.
A Grúz Álom kormányai alatt a hagyományosan nyugatbarát Tbiliszi az ukrajnai háború kezdete óta elmélyítette kapcsolatait Moszkvával. Grúzia nem volt hajlandó saját szankcióit alkalmazni Oroszországgal szemben. Tbiliszi elítéli Moszkva invázióját, de azzal is vádolja Ukrajnát, hogy megpróbálja belerángatni Grúziát a háborúba.
Majdnem felrobbant
A hírügynökség egy korábbi híre szerint, Kobakhidze, akkor még ügyvezető miniszterelnökként e hét keddjén azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy megpróbálta a háborút kiterjeszteni országára, miután a hatóságok lefoglaltak egy, a szerintük Oroszországba tartó robbanóanyaggal megrakott teherautót. A grúz állambiztonsági szolgálat hétfőn közölte, hogy lefoglalta az oroszországi Voronyezsbe tartó, titkos robbanóanyag-szállítmányt, amelyet egy Ukrajnából Románián, Bulgárián és Törökországon keresztül szállított autóakkumulátor-rakományba rejtettek.
Az incidens az 2022. októberi, Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő Kercsi-hídon történt robbantást idézi. Moszkva szerint Kijev olyan robbanóanyagokkal követett el, amelyeket egy Ukrajnából hosszú, harmadik országokat érintő úton küldött teherautóba rejtettek el.
"Ez ismét megerősíti azt, amit az ukrán kormány magas rangú tisztségviselői nyíltan mondtak, hogy elvileg hazánkban akartak, és valószínűleg továbbra is akarnak egy második frontot nyitni" – élesítette nyelvét Kobahidze.
Ukrajna nagykövetsége közölte, hogy megvizsgálja a grúz biztonsági szolgálat állításait, amelyek "ukrán állampolgárok illegális tevékenységekben való részvételével kapcsolatosak", és felszólította Tbiliszit, hogy ne politizálja át az incidenst.
Ukrajna grúziai nagykövetét a két ország közötti nézeteltérések miatt 2023 márciusában visszahívták konzultációra, majd később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette, így a nagykövetség egy alacsonyabb szinten működött tovább.
Oroszország csapatokat állomásoztat Grúzia két szakadár régiójában, és 2008-ban egy rövid háborút is vívott az országgal. Grúziát egykor Ukrajnával és Moldovával sorolták egy csoportba, idézi fel a hírügynökség, mivel ezek a volt szovjet tagállamok a Nyugattal való szorosabb integrációra törekedtek. Azonban Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta Grúzia lemaradt tőlük a NATO- és az EU-tagság felé tartó törekvésekben.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
