Az augusztus 7-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Sajnos továbbra sincsenek jó híreink a magyar gazdaságról. Bár az infláció már nem két számjegyű, mint volt közel másfél éven át, 2022 májusától 2023 szeptemberéig, s nem a legmagasabb az Európai Unióban (EU), de azért az utóbbi hónapok adataitól sem szabad elájulnunk. Ahogy az a szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó laptársunk Privátbankár Európai Inflációs Körképből kiderül, a júniusi 3,7 százalékos éves fogyasztóiár-indexünknél csak két országé volt magasabb (Romániáé 5,3, Belgiumé 5,4 százalék). A többi 24 államban mind alacsonyabb volt az infláció, az EU-s átlag meg 2,6 százalék.
Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban is folytatta alapkamata csökkentését, kihasználva a nyár közepén éppen kedvezőbb nemzetközi környezetet. Noha a vezető központi bankok közül az Európai Központi Bank már csökkentett kamatot, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még nem nyúlt az ollóhoz, ami azt jelenti, hogy szűkült az ő és a magyar kamatok közötti különbség. Nem is tetszhetett ez a piacnak – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kamat 7 százalék alá viteléről szóló döntés bejelentését követően a forint gyengült, az euróval szemben azt megelőzően már a 390-es szint alá került mérték ismét romlott, egészen 394-ig ugrott.
Ebből azt lehet kiolvasni, a befektetőknek nem elég az MNB lépése után kialakult hazai kamatfelár ahhoz, hogy forintba tegyék a pénzeiket, illetve azok egy részét. Ők is látják ugyanis azokat a kockázatokat, amelyek 2024 második felébe lépve velünk vannak.
Fotó: Kopint-Tárki
Mindenekelőtt azt, képes lesz-e és ha igen, hogyan leszorítani a kormány az állami költségvetés GDP-arányos hiányát a kilátásba helyezett 4,5 százalékra (ami ugye még így is jóval magasabb a 2023. évi költségvetési törvényben előirányzott 3,1 százaléknál). Vajon elegendőek lesznek-e az önkormányzati és európai uniós választások után meghirdetett 400 milliárd forintos megszorító (vagy ahogy a kormány eufemisztikusan fogalmaz: kiigazító) intézkedések – amelyek adók emeléséből szereznének bevételeket – a deficit mérséklődéséhez?
Vagy nem és ennek következtében is a forint trendszerűen tovább gyengülhet, s euróval szembeni árfolyama 2024 végére akár a 400-as szintet is átlépheti?
A költségvetési hiány a gazdaság bővülésével is úgymond „kinőhető” a magasabb GDP nyomán befolyó magasabb bevételek révén. Bár Nagy Márton 4 százalékos növekedési prognózisa már 2,5 százalékra szelídült, erre is mérget lehetne venni?
Erről és még sok minden másról (lakossági fogyasztás, vállalati beruházások, államadósság, a befagyasztott EU-s pénzek, kínai óriáshitel stb.) is szó lehet terveink szerint a következő Klasszis Klubban vendégünkkel, Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. igazgatósági tagjával, vezérigazgatójával.
A szokás szerint ezúttal is egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
Az augusztus 7-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
