Az IPCC, az ENSZ világklímatanácsa szerint a tengerek vízszintje egyre gyorsabban emelkedik. A múlt évszázadban az emelkedés mértéke elérte a 15 centimétert. A szintemelkedést a sarkok jégtakaróinak, a gleccserek jegének olvadása, valamint a víz hőtágulása okozza, ami Celsius-fokonként egy ezrelékkel növeli a térfogatot – több kilométernyi vízoszlopról lévén szó, ez is jelentős.
Az ENSz egyik központi témája
Az IPCC úgy számol, hogy amennyiben a bolygó átlaghőmérséklete 2 Celsius-foknyival emelkedik 2100-ra, az világszerte nagyjából 280 millió embert fog arra késztetni, hogy hagyja el addigi lakhelyét. Már egy 1 méteres emelkedés is tönkretenné a kikötőket, a globális áruszállítást, a part menti lakóövezeteket, erőműveket, az infrastruktúrát – és ez ellen képtelenség gátakkal védekezni.
A 26 és fél milliós lakosú Sanghaj csak 4 méterrel fekszik a tengerszint fölött, de például Egyiptomban, a Nílus-deltában nagyjából kétmillió olyan ember él ma, akiknek nem lenne hol lakniuk, ha a tengerszint 50 centiméternél nagyobbat nőne. Bangladesben mintegy tízmillió ember él olyan régiókban, amelyek mindössze 1 méterrel vannak a tengerszint fölött.
Napjainkra a tengerszintek emelkedése az ENSz egyik központi témája lett. Az ENSz nemzetközi jogi bizottsága (International Law Commission, ILC) 2019-ben munkacsoportot hozott létre, hogy a jelenséget nemzetközi jogi szempontból elemezze. Ezzel párhuzamosan az ENSz közgyűlése idén informális egyeztetést kezd az emelkedés kihatásairól.
Több állam ugyanis jelentős nagyságrendű tengeri területet fog elveszteni, ahol eddig szuverenitást tudott gyakorolni és amely területek ezen államok gazdaságai számára rendkívül fontos. Mindezek kihatásaként az államközi tengeri határok felett konfliktusok alakulhatnak ki. Emiatt egyre nő a tengereken uralkodó nemzetközi rend destabilizációjának veszélye.
Szigetállamok veszélyben
Különösen érzékenyen érinti a tengervízszint emelkedése a kisebb szigetállamokat. Ezeket olyan tengeri területek elvesztése fenyegeti, amelyek kiterjedése többszöröse a szárazföldi területeiknek. Extrém esetben itt több százezer négyzetkilométeres területről van szó.
A Maldív-szigetek problémaköre jól rávilágít a közelgő veszélyekre. Ez az állam 21 természetes korall-atollból áll, 1200 szigettel, amelyek mintegy 80 százaléka kevesebb mint egy méterrel emelkedik ki a tengerből. Elképesztő tény mindeközben, hogy a maldív állam területének csupán 0,331 százaléka szárazföld, több mint 99 százalék tengeri territórium.
A Maldív-szigetek kizárólagos gazdasági zónájának teljes területe 859 ezer négyzetkilométer. A nemzetgazdaság fő bevételei a turizmus és a halászat. Ennek megfelelően rendkívül magas a ráutaltság a tengeri környezetre és az óceán erőforrásaira.
A szigetek fokozatos eltűnésével azonban az államnak megszűnik a fennhatósága óriási tengeri területek fölött – amelynek súlyos következményei lesznek már rövidtávon. Ez a problémakör sok más szigetországra éppen így érvényes.
Mikronézia szövetségi államainak legdélebbi atoll-szigete Kapingamarangi. A legközelebbi, Mikronéziához tartozó föld a Nukuoro atoll, amely 162 tengeri mérföld távolságban van. Ha a tengerszint emelkedése miatt a Kapingamarangi atoll keleti részén fekvő pár sziget eltűnne az óceánban, azzal Mikronézia több mint 30 ezer négyzetmérföld kizárólagos gazdasági zóna feletti jogosultságát vesztené el.
Békéltetési fórum
A gazdagabb országok komoly erőforrásokkal próbálják megváltoztatni a tengeri erőviszonyokat. Kína, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnám több kis szigetet és szirtet tölt fel folyamatosan a Dél-kínai-tengeren, hogy fenntartsák kizárólagos gazdasági zónákra az igényüket. Különösen Kína esetében látjuk ezen kis szigetek folyamatos militarizációját is.
Japán már az 1987 óta tölti fel és erősíti meg védfalakkal Okinotorishima (Douglas Reef) szirtjét, amelynek területe jórészt a tenger szintje alatt helyezkedik el. A szirtből két kisebb földdarab emelkedik ki, amelyet Tokió szigeteknek tekint saját kizárólagos gazdasági zónával. Kína és Dél-Korea viszont ezt a területet egyszerű tengerszirtnek tartja.
18 csendes-óceáni szigetállam békéltetés céljából már 1971-ben létrehozta a Pacific Islands Forum nevű csoportot. A tagok rendszeresen találkoznak, hogy különböző kezdeményezésekkel és projektekkel biztosítsák a békés egymás mellett élést. Délkelet-Ázsiában ez a gyakorlat már széles körben elterjedt, viszont egyelőre az érintett államok ezt még nem ismerték el a jogrendjükben.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
