Ha a jövő évi költségvetésben a kisforgalmú gyógyszertárak működési támogatását elvonják, 500-700 patika kerülhet működésképtelen helyzetbe - mondta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Az elmúlt három évben 70 százalékkal többet fizettek a betegek vényköteles gyógyszerekért 
A számokat említve a kamarai elnök elmondta: a finanszírozási támogatáselőleget 2001-ben vezette be a kormány, és akkor 6 milliárd forint állt e célra rendelkezésre a költségvetésből. 2007-ben viszont már csak 1,7 milliárd, 2008-ban csupán 900 millió forinton osztozott 235 patika. Erre a költségvetési évre pedig már nem is szerepelt ez a támogatási forma a büdzsében.
A vissza nem térítendő működési támogatást - amely 50 és 150 ezer forint közötti összeget jelent - 2007-ben 340, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe, míg tavaly már 750 patika igényelt ilyen támogatást a Magyarországon működő 2.400 gyógyszertárból.
Horváth Tamás szerint ha tovább csökken a gyógyszertárak állami támogatása, az a kistelepüléseken élők gyógyszerellátását veszélyeztetheti, és a növeli a lakosság gyógyszerbeszerzési költségét.
|
A gyógyszerkassza valószínűleg nem lesz több a jövő évi költségvetésben, de az Egészségügyi Minisztérium arra törekszik, hogy ne is csökkenjen - mondta Medgyaszai Melinda szakállamtitkár. Hozzátette: a bevételi oldalon mindenképpen visszaesés lesz, hiszen a gazdasági válság hatására csökkent a foglalkoztatás Magyarországon, így kevesebb lett a járulékbevétel. A múlt évben 343 milliárd volt a gyógyszerkassza, ebből átlagosan 22 millió forinttal részesültek a patikák. A szakember - reagálva a Magyar Gyógyszerészi Kamara sajtótájékoztatójára - elmondta, nem tart attól, hogy patikák szűnnének meg, hiszen a patikaalapítást is lehetővé tevő gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es életbe lépése óta 300 gyógyszertár létesült. Hozzátette: ez a tendencia folytatódni fog. |
Kiss Katalin vezető elemző ismertetése szerint receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az időseknél, a krónikus betegeknél és jellemzően az alacsony jövedelműeknél ez az arány 90 százalék. Vény nélkül kapható készítményekre a háztartások 70 százaléka költ.
A felmérésből kiderült az is, hogy a krónikus betegek 70 százaléka költ receptköteles és vény nélkül kapható készítményekre is. Egyaránt csökkent a vényköteles és vény nélkül kapható készítményekre költőknek az össznépességen belüli aránya az elmúlt években. Ennek az a legfőbb oka a kutatók szerint, hogy csökkent a fizetőképes kereslet, ami azt is jelenheti, hogy egyes gyógyszereket nem váltanak ki, vagy az emberek saját maguk csökkentik az orvos által felírt adagokat.
Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6.600 forintot költ, míg recept nélküliekre 2.100 forintot. A krónikus betegek átlagosan havonta 9.300 forintot fizetnek vénnyel kiváltható gyógyszerért.
Horváth Tamás kamarai elnök úgy véli, a betegterhek tovább nem növelhetők. Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy az alacsony jövedelműek, és az esetenként egyidejűleg több gyógyszerre szorulók egyéni "technikát" dolgoznak ki. "Válogatnak" a receptek közül, és nem mindig váltják ki az orvos által előírt gyógyszert, vagy az orvos által előírt adagon változtatnak, hogy a készítmény "tovább kitartson". A köztestület elnöke szerint azonban a nem megfelelő gyógyszerszedés előbb-utóbb további terheket ró az egészségügyre.
Influenza-futam: ki ad oltást 1 milliárd embernek?
Rettegünk a stressztől - ez is baj forrása lehet
Veszélyesek a táplálékkiegészítők
Önként bevezettük a fizetős egészségügyet
Egészségügy: ellehetetlenülés, pénznélküliség
MTI
