• Ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán. Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy egyértelmű elkötelezettsége Ukrajna támogatására továbbra is töretlen. Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, "hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére" - közölte az uniós diplomácia vezetője.
• A délkelet-ukrajnai (Tavria) szektorban az orosz erők egy nap alatt ötször használtak mérgező anyagokat tartalmazó lőszert, valószínűleg klórpikrines gránátokat – mondta el Olekszandr Stupun ezredes, a térségben harcoló ukrán erők közös sajtóközpontjának szóvivője egy keddi tévéműsorban.
• Görögország értékesítheti feleslegessé vált, illetve lejáró szavatosságú lőszereit, hogy azokat Ukrajnának adhassák – közölte kedden Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter a Real FM rádiónak adott interjújában. A miniszter azokat az értesüléseket kommentálta, amelyek szerint Washington fegyvereket kért Ukrajna számára az athéni vezetéstől egyfajta ellentételezés gyanánt az ötödik generációs F-35-ös harci repülők szállításáért. A tárcavezető "több tízmillió euróra" becsülte a bevételt, amely a lőszerek eladásából származhat. A Pentapostagma.gr görög hírportál korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok 50 ezer 105 milliméteres, 20 ezer 155 milliméteres és ötezer 203 milliméteres lövedéket tervez vásárolni Görögországtól, hogy ezzel feltöltsék az ukrán hadikészleteket. A tárgyalások végső fázisban vannak, a görög fél pedig 47 millió dollárt (17 milliárd forint) kért a harceszközökért.
• Volodimir Zelenszkij arra kérte legrangosabb katonai parancsnokát, Valerij Zaluzsnyij tábornokot, hogy lépjen vissza, de ő ezt megtagadta, ami annak a feltételezésnek adott táptalajt, hogy a köztük lévő feszültségek közepette az elnök elbocsáthatja. 
• A jelentések szerint Ukrajna hamarosan megkapja a Boeing és a Saab által gyártott első nagy hatótávolságú rakétát, amellyel mélyen az oroszok által birtokolt területeket is elérhet. Ukrajnának szüksége van a földről indított kis átmérőjű bombára (GLSDB), hogy kiegészítse az Egyesült Államokból származó 100 mérföldes Atacms rakétáit.
• Az EU-tagországok úgy döntöttek, hogy jóváhagyják azt a vázlatos megállapodást, amely az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországon kívül befagyasztott több százmilliárd dolláros orosz jegybanki vagyonból származó adókat és nyereséget biztosítaná Ukrajnának. Ezt az orosz vagyon felhasználása irányába tett első lépésnek tekintik. Egyúttal arra is felszólítanak, hogy Ukrajna javára a teljes összeget lefoglalják.
• Orosz drónok csaptak le Ukrajna második legnagyobb városára, Harkivra kedden, három ember könnyebben megsérült, tüzet okozott, valamint károkat okozva lakóházakban és infrastruktúrában – közölték helyi tisztviselők.

• Ukrajna azt állítja, hogy sikeres kibertámadást hajtott végre, amely megbénította az orosz védelmi minisztérium által használt szervert, átmenetileg megzavarva a katonai egységek kommunikációját.
• Ukrajnára 2024-ben valószínűleg nehéz év vár Oroszországgal szemben – írta a CIA igazgatója, Bill Burns a Foreign Policy-ben, azzal érvelve, hogy az amerikai segélyek megszakítása „történelmi méretű” hiba lenne.
• Emmanuel Macron francia elnök kedden kijelentette, hogy az európai országoknak fel kell készülniük arra, hogy „hosszú távon” segítsék Ukrajnát a harcban, akár amerikai segítséggel, akár anélkül. "Ha az Egyesült Államok szuverén döntést hozna, hogy leállítja vagy csökkenti ezt a segélyt, annak semmiféle hatása nem lenne a helyszínen."
• Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta, hogy arra számít, kora tavasszal véget ér az orosz offenzíva a keleti fronton.
• Az ukrán kormány kedden benyújtotta a parlamentnek a hadsereg mozgósítási szabályainak szigorításáról szóló törvényjavaslatának módosított változatát. A parlament a közfelháborodás közepette elutasította a korábbi tervezetet. A jogszabály kulcsfontosságú rendelkezése, hogy a tervezet alsó korhatárát 27 évről 25 évre csökkentik. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy a hadseregnek további 450-500 ezer főre van szüksége.

(The Guardian, MTI)