|
| A bécsi operaház - MTI Fotó: Pálfy Katalin |
Bécs a világ legélhetőbb városa az Economist Inteligence Unit (EIU) brit elemző intézet kedden közölt tanulmánya szerint. Az osztrák főváros a tavalyi győztes Melbourne-t előzte meg, amellyel évek óta versenyt fut az első helyért.
Economist: rend és biztonság
Az EIU, amely az Economist gazdasági lapot kiadó Economist Group része, úgy véli: Bécs elsősorban a biztonságának köszönhetően előzte meg az ausztrál metropoliszt. Mint írták, a terrorveszély egész Nyugat-Európában csökkent, ráadásul Ausztriában a bűnözés is alacsony.
Az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra szempontjából a két település egy szinten van, kultúra és környezetvédelem terén viszont az ausztrálok állnak jobban. Bécs az Economist versenyét most először nyerte meg, a Mercer tanácsadó cég hasonló rangsorában pedig rendszeresen diadalmaskodik.
Mindez már csak azért is figyelemreméltó, mert magyar kormánypolitikusok és kormányközeli lapok több alkalommal is a hanyatló Nyugat szimbólumaként, a multikulturalizmus csődjeként, a globalizáció egyik negatív példájaként emlegették az osztrák fővárost.
Lázár: kosz, piszok, bűnözés
Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter Bécs egyik bevándorló negyedében készített kampányvideójában például azt mondta: „A bevándorló-közösségek megváltoztatják a régi városi arculatot. (...) Itt láthatóan piszkosabbak az utcák, láthatóan jóval szegényebb a környezet és sokkal több a bűnözés” – állította a fideszes politikus a tavaszi parlamenti választások előtt.
Egyúttal óva intett attól, hogy Budapest Bécs útjára lépjen, azaz szintén multikulturális, bevándorlóknak otthont kínáló várossá váljon. „Ha beengedjük őket, és itt fognak élni a mi városainkban, akkor ennek is bűnözés, szegényedés, kosz, piszok és lehetetlen városi körülmények lesznek a következményei” – jelentette ki.
A Mercer és az Economist ezzel szemben a világ legjobb városának tartja Bécset, amely hagyományosan multikulturális település: már az Osztrák-Magyar Monarchia idején tömegesen vándoroltak ide emberek a birodalom minden részéből.
A bécsiek fele nem osztrák
Igaz, az elmúlt évtizedekben a migráció felerősödött és új dimenziót kapott: távolabbi országokból is nagy számban érkeztek bevándorlók. Míg 1961-ben a külföldi állampolgárok száma 1,5 százalék volt, addig tavaly már 27 százalék. A Die Presse szerint a bécsiek fele ma már migrációs hátterű, azaz külföldi állampolgár vagy külföldi származású szülők gyermeke, harmada pedig külföldön született.
A legtöbben, mintegy százezren Szerbiából érkeztek, őket követik a törökök, a németek és a lengyelek – a bevándorlók többsége tehát európai. A menedékkérők jóval kevesebben vannak: a 2010-es évek első felében évi 4-5 ezren leltek ideiglenes vagy tartós otthonra Bécsben, a 2015-ös menekülthullám idején pedig 22 ezren érkeztek.
Mélyponton a bűnözés
A statisztikákból az is kiderül egyébként, hogy tavaly a bűnesetek száma tíz éves mélypontra süllyedt Ausztriában. Bár a gyanúsítottak negyven százaléka külföldi, többségük európai országból érkezett. A 2015 utáni migrációs hullám ugyan néhány területen növelhette a bűnözést, az osztrák főváros még így is Európa egyik legbiztonságosabb városa elemzőintézetek szerint.
Nem mellékes az sem, hogy Bécsben a II. világháború óta csak baloldali polgármester volt, a tavalyi parlamenti választásokon pedig messze a bevándorláspárti szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot. Azaz a bécsiek többsége a jelek szerint kitart a multikulturalizmus mellett.
Budapest a 34. helyen
Az Economist listáján a harmadik helyen egyébként Oszaka (Japán) végzett. A top 10-be három ausztrál, három kanadai, két japán és két európai (Bécs mellett Koppenhága) került be. A 140-es listán Budapest a 34. helyen végzett.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
