Június 29-én az Országgyűlés a rendszerváltozás után ötödik alkalommal választja meg Magyarország államfőjét. Összeállításunkban az 1990 óta lezajlott köztársaságielnök-választások történetét tekintjük át

Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án ünnepi ülésen választotta meg Göncz Árpád személyében a Magyar Köztársaság államfőjét. A történelmi lobogókkal feldíszített ülésteremben Szabad György, a Ház megbízott elnöke jelentette be, hogy 143 képviselő jelölte köztársasági elnöknek a szabaddemokrata politikust, addigi házelnököt, és miután más javaslat nem érkezett, ő lett az egyedüli jelölt. Az alkotmány rendelkezése szerinti titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz mellett, s mindössze 13 képviselő szavazott ellene. Ezzel ötéves időtartamra az író-műfordító-politikus lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke.

Göncz Árpád mandátumának lejárta előtt, 1995. június 19-én választott ismét köztársasági elnököt az Országgyűlés. A hivatalban levő államfővel szemben a három ellenzéki párt: az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét jelölte. A titkos szavazáson 259-en (a szükségesnél eggyel többen) szavaztak Göncz Árpádra, Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre a köztársasági elnök.

Mindhárom államfő rendelkezik jogi végzettséggel. Míg a József Attila-díjas Göncz Árpádnak az irodalmi - műfordítói, regény- és drámaírói - munkássága jelentős, addig Mádl Ferenc és Sólyom László jogtudósként szereztek elismerést.

Mivel egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusra választható meg államfőnek, Göncz 2000-ben már nem indulhatott a tisztségért. Ekkor a a Fidesz-FKGP-MDF kormánykoalíció Mádl Ferencet javasolta államfőnek, míg az ellenzék nem állított jelöltet. A június 5-i első fordulóban Mádl Ferenc nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, s másnap a második körben sem sikerült ezt megszereznie: a titkos szavazáson ekkor 355-en adták le voksukat, 238 képviselő szavazott igennel, 103 nemmel és 14 szavazat volt érvénytelen. A házelnök - az alkotmány előírása értelmében - azonnal elrendelte az államfőválasztás harmadik fordulójának lebonyolítását, amely szintén titkosan történt, de új ajánlás már nem volt szükséges, és a szavazás eredményességéhez elegendő volt a jelenlévő képviselők 50 százalékának plusz egy főnek az "igen" szavazata. A harmadik forduló már eredményes volt, és Mádl Ferencet 243 igen és 96 nem szavazattal, augusztus 4-ei hatállyal, öt évre szólóan köztársasági elnökké választották a képviselők.

Göncz Árpád a magyar államfők közül elsőként kereste fel az Ausztrál Államszövetséget és Új-Zélandot. Mádl Ferenc volt az első magyar köztársasági elnök, aki felkereste Ciprust, Libanont és Macedóniát. Sólyom László volt az első magyar köztársasági elnök, aki felkereste Algériát, Bosznia-Hercegovinát, Jordániát, Palesztinát és Szingapúrt.

2005-ben a kormányzó MSZP Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, míg az ellenzéki Fidesz és MDF Sólyom László jogászt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét jelölte államfőnek. A június 6-i első, majd a június 7-i második forduló - amelyekben az összes képviselő kétharmadának egyöntetű szavazatára lett volna szükség - nem hozott eredményt. Az első fordulóban 199 képviselő szavazott: Szili Katalin 183, Sólyom László 13 voksot kapott, míg hárman érvénytelenül szavaztak, a második fordulóban Sólyom 185, Szili pedig 178 szavazathoz jutott. (Az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem értett egyet Szili Katalin jelölésével, frakciójából mindkét alkalommal egyedül Mécs Imre dobta be a szavazólapot). A harmadik fordulóban, ahol már az egyszerű többség is elég volt, Sólyom László 185, Szili Katalin 182 szavazatot kapott, úgy, hogy az SZDSZ képviselőcsoportjából csak hárman szavaztak. Ezzel az Országgyűlés Sólyom Lászlót augusztus 5-i hatállyal, öt évre a Magyar Köztársaság államfőjévé választotta.

Sólyom László köztársasági elnök államfői mandátuma 2010. augusztus 5-én éjfélkor jár le.

A magyar köztársasági elnökének néhány hatásköre

A hatályos magyar alkotmánynak a köztársasági elnökről szóló III. fejezete értelmében az elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény szavatolja.

A Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt. A törvények kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.

Ha az Országgyűlés a döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.

A köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági, továbbá mindazon ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

MTI, Privátbankár