Kvóták és bombák röpködnek az európai menekültválságban

Jean-Claude Juncker. Forrás: EPA

Juncker várhatóan ma jelenti be új migráns kvóták kiosztását. 160 000 menekült kerül felosztásra az EU tagállamai között, amely terv megkapta előzetes Berlin, Párizs és Róma áldását. Franciaország 24 031, Németország 31 443 menekült befogadását vállalta.

Budapest, Prága, Pozsony és Varsó már előzetesen bejelentették, hogy elfogadhatatlannak tartják a kötelező elosztást. Egyes jelentések szerint Magyarországot szinte mentesítik az új tervek alapján, de a többi visegrádi tagország – különösen Lengyelország – a korábbi tervekhez képest akár háromszor akkora kvótát kaphatnak. A német alkancellár, a szociáldemokrata Sigmar Gabriel kijelentette, hogy ha egyes tagállamok továbbra is ellenzik a kvóta-rendszert, akkor az az EU útlevél-mentes Schengen övezetének a végét jelenti.

A keleti integrációba hiba csúszott?

A kelet-nyugati feszültség fellángolása az EU-ban megdöbbentette a nyugati politikusokat. A krízis közepette egyelőre nincsen idő és energia számukra annak kielemzésére, hogy 25 évvel a hidegháború végeztével ezen fél-perifériás országok vezetői és népei hogyan gondolkodnak valójában a centrumhoz való felzárkóztatásukról, amelyet Nyugaton az EU csatlakozás után már egy kipipált történetnek könyveltek el.

A francia jobboldal figyelmeztetése a németeknek

David Cameron brit miniszterelnök felajánlotta, hogy országa 2020-ig mintegy 20 000 menekültet fog befogadni – annyi embert, amennyi az elmúlt két napban (!) érkezett a müncheni pályaudvarra. A németek számára egy újabb figyelmeztető jelzés lehet, hogy a francia vezető mérsékelten konzervatív Le Figaro címoldalon leközölt szerkesztőségi cikkében figyelmeztet: “a jövő meg fogja mutatni, hogy a jelenlegi nagylelkűség (a menekültkérdésben) egy visszafordíthatatlan hiba”.

Párizs és London már üti a harci dobokat

Közben a kezelhetetlennek tűnő európai menekültválság Párizst és Londont új eszközök bevetésére késztetik Szíriában. Hollande francia elnök bejelentette, hogy felderítő repüléseket kezdenek a tegnapi nappal és fontolgatják az Iszlám Állam (IS) kiképző és parancsnoki táborai ellen a konkrét légicsapásokat. Párizs harci gépeket állomásoztat Abu Dhabi-ban és egy jordániai légi bázison.

Hollande hozzátette, hogy növelni kell a támogatásokat Szíria szomszéd országaiban található menekült-táborok számára, hogy otthonukhoz közel tudjanak maradni.

Cameron sajtóértesülések szerint október elején akarja kérni a parlament támogatását az IS elleni légicsapásokhoz. Ez számára már a második nekifutás lenne, mert két éve a parlament egyszer már elutasította a szíriai beavatkozásának tervét.

Káncz Csaba jegyzete