Strukturális reform kell
A gazdasági válságból való kilábalás maraton, nem pedig sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése - mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésének a BBC brit közszolgálati televízió által rendezett vitafórumán. Lagarde reméli, hogy a jövő évi közgyűlésre az USA megoldja a fiskális szakadék problémáját, az EU pedig hiteles stratégiát fog kidolgozni - de kétli, hogy ez így lesz.
A költségvetési kiigazítás elengedhetetlen a magas adóssággal küzdő országokban. A fő kérdés az ütem, illetve az, hogy milyen más lépések párosulnak mellé, például a strukturális reformokat és a termelékenység ösztönzését illetően - jelentette ki Lagarde, hozzátéve: országspecifikus megoldásokra van szükség. Raghuram Radzsan, az indiai pénzügyminisztérium főtanácsadója szerint most a ciklikus és a strukturális gondok egymással párhuzamosan jelentkeznek, a válságból pedig az utóbbiak megoldásával lehet kilábalni.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el. "Nincs alternatívája a középtávú adósságcsökkentésnek. Az eurózónában lépésről lépésre haladunk, még ha ez néha kissé összetett és nehezen érthető is" - mondta.
Peter Orszag, a Citigroup alelnöke, a Fehér Ház költségvetési hivatalának korábbi elnöke ezzel szemben amellett érvelt, hogy a középtávú fiskális konszolidációnak gazdaságélénkítő lépésekkel kell párosulnia. Szerinte olyan megszorításokat kell hozni, amelyek csak később éreztetik hatásukat, míg a munkaerő-piaci gondok miatt azonnali stimulusra van szükség, amely az amerikai tapasztalatok alapján képes munkahelyteremtésre. Az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak nincs szüksége azonnali fiskális konszolidációra" - közölte Orszag, aki szerint az USA jól fogja kezelni a fiskális szakadékból adódó gondokat.
Kap-e haladékot Görögország?
Lagarde megerősítette csütörtöki nyilatkozatát, amelyben két év Görögországnak adandó haladékról beszélt a nemzetközi hitelezők által megkövetelt takarékossági intézkedéseket illetően. "A növekedés hiányának, a piaci nyomásnak, illetve az eddigi erőfeszítéseknek fényében időt kell adni Görögországnak" - mondta az IMF vezetője.
Schäuble szerint azonban "meg kell várni a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) jelentését, addig nem szabad spekulálni. (Athénnek) be kell tartania korábbi kötelezettségvállalásait."
Megszorítás vagy élénkítés
Lagarde emlékeztetett rá, hogy az élénkítő intézkedéseket csak újabb kölcsönfelvétellel lehet finanszírozni, míg Schäuble azt mondta: az államadósság növekedése nem segíti, hanem hátráltatja a növekedést.
Radzsan szerint a fejlett világ fő gondja, hogy a válságot megelőző időszakban hitelből finanszírozott költéssel fedték el a munkaerő-piaci problémákat, erre azonban ma már nincs lehetőség. Az indiai közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad sarokba szorítani Görögországot, ahol egyre inkább úgy érzi a lakosság, hogy bármit is tesznek, az nem lesz elég a válságból való kilábalásra, ezért nincs is értelme áldozatokat hozni.
"Természetesen aggódom a (görögországi) tüntetések miatt. De ha minden esetben a tüntetőkre hallgatnánk, soha nem születne fenntartható (gazdaság)politika. A demokrácia nehéz, de még mindig sokkal jobb, mint az alternatívák" - fogalmazott a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy nem megszorításokat, hanem felelős és hiteles fiskális politikát vár.
Schäuble arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányok mozgástere korlátozott: "a kormányok nem tudnak munkahelyeket teremteni, (csak) olyan környezetet, amely ösztönzi a befektetőkét és a vásárlókat."
Radzsan szerint a fejlődő országok keresletük felhajtásával tudnának hozzájárulni a válságkezeléshez, fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a Nyugat befelé fordul problémái miatt, s ezért a nemzetközi áru- és tőkeáramlást korlátozni akaró hangok kerülnek többségbe a világgazdaságban.
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
