Az 1975-ös bejrúti Malév-katasztrófa egyre kellemetlenebb a tárcának, a hozzátartozók viszont belefáradtak a küzdelembe
A lezáratlan ügy azonban - amellett, hogy folyamatos munkát adott a hivataloknak - a lap szerint egyre kellemetlenebbé vált, mert szinte lehetetlen feladatot jelentett: mai áron mintegy 800 millió forintba kerülne a gép roncsainak kiemelése, továbbá a libanoni tömegsír feltárása és a holttestek hazaszállítása sem jelentéktelen összeg. A Népszabadság szerint vélhetően ez vezetett a minisztérium mostani döntéséhez.
| 34 éve nem tudni, mi is történt pontosan A Malév 240-es járata, a HA-LCI lajstromjelű Tu-154-es körülbelül hatvan emberrel a fedélzetén - köztük tíz magyar Malév-alkalmazottal és egy véletlenül a gépre került magyar utassal - 34 éve zuhant le. A katasztrófa oka máig ismeretlen. |
A Népszabadság szerint sem a hazai, sem az uniós jogszabályoknak nem felel meg a rendelet. A gazdasági tárca nem reagált a lapnak arra a felvetésére, hogy miként tekinthető jogszerűnek a rendelet, ha a törvény kizárja az egyéni kifizetést. A Népszabadság érdekesnek nevezte a rendeletnek azt a pontját is, amely a támogatás céljaként - a kegyeleti támogatás és szertartás mellett - az áldozatok földi maradványainak felkutatását, hazaszállítását és a roncsok kiemelését jelöli meg.
A lap szerint a rendelet kifogásolható abból a szempontból is, hogy csak magyar állampolgárok hozzátartozóinak fizethető ki a támogatás a szöveg szerint, holott a járaton brit, finn és holland utasok is voltak, azaz az Európai Unió területén még élnek más hozzátartozók is, akik kegyeleti jogának érvényesítését a rendelet kizárja.
GPS nélkül nem tudni, merre jár a repülő
Nem jutottak dűlőre a Malévnál
Az EU világszintű listát vezetne a szakadt repülőkről
Repülés: messze még a felemelkedés
MTI, Népszabadság
