Lélegeztetőgépen tartják a görögöket, a bankokat meg zárva

ATM előtt várakozó emberek Görögországban. Marad a sorban állás. EPA/SIMELA PANTZARTZI

Hétfőig zárva maradnak a bankok Görögországban, és érvényben marad a 60 eurós készpénzfelvételi limit a bankautomatáknál - közölte szerda késő este a görög állami televízió a pénzügyminisztériumra hivatkozva. A szerdai volt a nyolcadik munkanap, amelyen zárva tartottak a görögországi pénzintézetek.

1000 euróból költözz el

A kormány még a bankbezárással egyidejűleg elrendelte június végén, hogy a görög bankkártyákról naponta legfeljebb 60 euró készpénzt lehet felvenni, és tilos az átutalás görögországi számláról külföldi számlára, kivéve az elsődleges fontosságú importcikkek árát, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen megszűnt a külkereskedelem.

Az országon belüli elektronikus átutalásokat nem korlátozzák, ahogy a külföldi bankok automatáiból, külföldi számláról történő pénzkivételt sem. Az egyetlen újdonság, hogy 1000 euróban szabták meg a kiutazó állampolgárok által készpénzben kivihető összeg felső határát.

Nem változtat az EKB

A zárva tartás ismételt elrendelésének az oka, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) folytatása mellett döntött szerdán változatlan keretösszeg mellett.

Az EKB június 27 óta tartja 89 milliárd eurón a támogatási keretet, ezen a héten kedden azonban szigorította a hozzáférési feltételeket. Az EKB döntése a várakozásoknak megfelelő, egyedül a görögök remélték a 3 milliárdos plafonemelést. Az EKB pénze az egyetlen olyan forrás, ami még tartja az életet az ország kereskedelmi bankjaiban - és így a gazdaságban -, de ahogy mondani szokták, ez az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés.

Ez így nem maradhat, az adósságot át kell ütemezni

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerdán arról beszélt a Brookings Intézetben, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Az IMF vezetője hangsúlyozta: Görögország "akut válságát azonnal meg kell oldani".

Az ország adósságát át kell ütemezni ahhoz, hogy a terhei elviselhetővé váljanak - jelentette ki szerdán Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett egy esetleges új görög mentőcsomag "második pillére az adósság átütemezése, amire úgy véljük, Görögország esetében szükség van annak érdekében, hogy az ország adósságterhei fenntarthatóvá váljanak" - fogalmazott Lagarde a washingtoni Brookings Intézetben.

Nem engedhetnek

Leszögezte egyúttal, hogy a pénzügyi szervezet továbbra is "teljességgel elkötelezett" Görögország megsegítése mellett, ugyanakkor saját szabályait nem rúghatja fel Athén miatt, és nem részesítheti különleges elbánásban az országot.

Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához. Lagarde erre utalva közölte: a szervezet értékelése nem változott azóta, bár az elképzelhető, hogy a jelentésben szereplő konkrét számokon változtatni kell majd, miután azóta tovább romlott Görögország gazdasági-pénzügyi helyzete.

Ciprasz új barátai?

Az IMF az utóbbi hetekben megengedőbb hangnemet ütött meg Görögországgal szemben, dacára annak, hogy Athén a múlt héten nem fizette vissza esedékes tartozását a szervezetnek, ezért addig nem kaphat újabb pénzügyi segítséget az IMF-től, amíg nem rendezi az elmaradt törlesztőrészletet.

A baráti közeledést alátámasztja, hogy Alekszisz Ciprasz közel egy hónappal korábban még arról beszélt, nem a görögökön múlt a megegyezés sikeressége: az IMF elfogadta volna a korábbi reformterveket is, de az EKB és az Európai Bizottság ebbe nem ment bele.

Az ország európai hitelezői - elsősorban Németország - például nem járultak hozzá egyelőre a görög adósság egy újabb részének elengedéséhez, elsősorban arra hivatkozva, hogy a radikális baloldali Sziriza vezette athéni kormány nem mutat hajlandóságot a hitelezők által megkövetelt megszorító intézkedések végrehajtására. A görög helyzet rendezéséről legkésőbb vasárnapig kell megállapodniuk az eurózóna és az Európai Unió vezetőinek.