A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója alapján a hazai gazdaság tovább gyorsult az idei év harmadik negyedévében: a növekedés az előző év azonos időszakához képest elérte a 1,7 százalékot, míg a negyedéves bázisú szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index 0,8 gyorsult.
Minek köszönhetjük?
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a kedvező statisztika nem számít meglepetésnek, mivel a havi, ágazati adatok majdnem mind a növekedést jelezték. A munkanaphatással igazított ipari termelés 3,1 százalékkal emelkedett, emellett az építőipari kibocsátás 14,6 százalékkal haladta meg augusztusban az egy évvel korábbi szintet.
|
| Forrás: ING |
Az előbbi szektort elsősorban a külső konjunktúra javulása fűti, míg az utóbbit az állami beruházások felfutása. A mezőgazdaság is valószínű érdemben hozzájárult a növekedéshez a tavalyi évi rossz terméseredmény alacsony bázisa miatt. A szolgáltatások növekedése mindezen kedvező folyamatokat vélhetően lassította, azonban az alacsony infláció és az szja-csökkentés miatt emelkedő vásárlóerő előbb utóbb lecsapódik a belső kereslethez erősen kötődő ágazatokban is - véli a szakértő.
...és ez még nem minden
További látványos megugrást hozhat az év vége, mivel a tavalyi év utolsó három hónapjában jelentős összehúzódást regisztrálhattunk, az alacsony bázist és a jelenlegi növekedési trendeket figyelembe véve a GDP növekedése Balatoni szerint megközelítheti a 2 százalékot. Az idei év egészére 1 százalék körüli, míg jövőre 2,1 százalékos bővülést prognosztizál az ING.
Ez már a gyorsulás - mégsem rózsásak a kilátásaink
Összességében a hazai gazdaság az év első felében kimászott a recesszióból, míg a harmadik negyedévtől érdemben gyorsulni kezdett. A javuló külső konjunktúra kedvező hatást fejt ki az exportra, emellett a jegybank Növekedési Hitelprogramja szintén hozzájárul a javuló belső kereslethez, mivel a hitelkínálati korlátok oldása révén jelentős mennyiségű elhalasztott beruházás végrehajtását teszi lehetővé.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a hosszú távú növekedési kilátások továbbra sem rózsásak hazánkban: a legtöbb számítás szerint a hazai potenciális növekedés mindössze fél százalékot ér el. A ciklus záródása, a konjunktúra javulása rövid távon érdemi növekedést fog produkálni, azonban a tartós fellendüléshez érdemi beruházási fordulatra van szükség.
A minisztérium győzelmi jelentése: több lehet az állami bevétel is
A növekedést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar, vagyis döntően a termelő ágazatok kiemelkedő teljesítménye eredményezte. A beérkezett részstatisztikák alapján az körvonalazódik, hogy a gazdasági növekedés egy egészségesebb szerkezet irányába tolódott el - közölte a Privátbankár.hu-val az NGM.
Amíg a korábbi negyedévekben kizárólag az export húzta a magyar gazdaságot, addig idén a második negyedévtől kezdve a belső kereslet egyre markánsabban járul hozzá a növekedéshez. Ezen belül a beruházások bővülését elsősorban az EU-s források intenzívebbé váló felhasználása segíthette, így több év csökkenését követően a beruházási ráta ismét emelkedésnek indulhatott.
Az alacsony infláció, a növekvő reáljövedelmek és a javuló fogyasztói bizalom a fogyasztást élénkítette, amire a kiskereskedelmi adatok is utalnak. E két tényező alapján elmondható, hogy a belső kereslet is két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházás egyaránt támogatta - írja a minisztérium.
Az NGM szerint azt is fontos kiemelni, hogy a magyar gazdaság úgy mutat fel jelentős növekedést, hogy közben a külső egyensúlyát megőrizte, sőt a folyó fizetési mérleg többlete javulást mutat az előző évhez képest. Ez megerősíti azt, hogy a kiegyensúlyozottá vált növekedés szerkezete hosszabb távon is fenntartható. Nem utolsó szempont az sem, hogy a kedvező növekedési adat az államháztartás bevételeire is pozitív hatást gyakorolhat az elkövetkező hónapokban.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
