|
| A Chorsu bazár Taskentben, Üzbegisztán fővárosában. (Forrás: Depositphotos) |
Orbán Viktor kedden, a türk országok bakui találkozóján jelentette be, hogy a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak: a magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz viszonylatban pedig 27 millió eurós keretet. Ennek kapcsán megnéztük, mi volt a helyzet az említett országokkal folytatott kereskedésünkkel 2019 első félévében. Mivel Törökországgal élénk csereberét folytatunk, és ők egyébként is minden szempontból sokkal jobban fókuszban vannak, mint a többiek, a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi adatbázisában most az egzotikusabb államokra koncentráltunk. Találtunk is pár érdekességet.
Magyarországról érkező vizet nyakal Azerbajdzsán
A számunkra leginkább a baltás gyilkos ügye kapcsán emlékezetes országgal meglepően élénk vízkereskedelmet folytatunk. A KSH adatai szerint az év első hat hónapjában 1 milliárd forint értékben vittünk nekik vizet, ásványvizet és ízesített ásványvizet. Ennél is meglepőbb a tavalyi adat: a teljes 2018-as évben az érték 5,9 milliárd forintra rúgott. A legismertebb magyar ásványvizes cégek tavalyi évre leadott beszámolóit átnézve azonban az látható, hogy kivitelük együttvéve is csak a töredékét adja ennek, így hát nem világos, hogyan itattuk meg ennyire az azerieket. Játszhat még a re-export, vagyis az, amikor egy magyar cég külföldi vizet hoz be az országba, majd exportálja tovább Azerbajdzsánba. Kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetséget, amint megérkezik a válaszuk, frissítjük a cikket.
Az év első hat hónapjában összességében exportáltunk akkora értékben, mint tavaly csak ásványvízet, vagyis január elejétől június végéig 5,9 milliárd forint értékben adtunk el nekik termékeket. A legjelentősebb tétel ebből a 3,2 milliárdos gyógyszeripari kivitelünk. Gépeket és villamossági cikkeket 731 millióért exportáltunk. A KSH kimutatásában van egy meglepő tétel: a "zsebben vagy kézitáskában hordható utazási cikk műanyag vagy textil külső felülettel" összesen 6 egész magyar forintért. Ez valószínűleg egy tok volt.
Az importunk ennél jóval szerényebb: összesen 28 millió forintért hoztunk be azeri termékeket, melyből 20 millióért "hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépeket" hoztunk, 3,6 millióért telefon-alkatrészeket, 666 ezer forint értékben pedig szarvasgombát vettünk.
Gyógyszerünket a kazah olajért
Kevésbé kalandos, de annál nagyobb volumenű a Kazahsztánnal folytatott kereskedésünk. Itt az importunk jóval túlüti az exportot: összesen 78 milliárd forint értékben vásároltunk, ebből 76 milliárdért olajat, 1,1 milliárdért pedig cseppfolyós propánt. Exportunk ehhez képest csupán 15 milliárd forintnyi volt, melyből 12 milliárd volt a vegyipari termék, ezen belül pedig 10 milliárd a gyógyszeripari áru. 1 milliárdért vittünk még ki gépi alkatrészeket is.
Csont és bőr a kirgiz importunk
Abban az értelemben is, hogy csupán 1 millió forintért hoztunk be termékeket tőlük, és abban is, hogy ebből 60 ezer forintnyit tettek ki az állati termékek. De itt nem ám húsra kell gondolni, hanem - idézve a KSH kategória-megnevezéseit - ilyenekre, hogy:
teknősbékahéj, bálnacsont, szarv, pata, agancs, köröm, karom és csőr, megmunkálatlanul, ezek pora és hulladéka,
illetve 70 ezer forintért vettünk még
nyersbőrt kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével, szőrtelenítve vagy hasítva is (kivéve szarvasmarhafélék és lófélék bőre, juh- és báránybőr, hüllőbőr, sertésbőr.)
890 ezerért hoztunk be gépeket és villamossági eszközöket, alkatrészeket, és 84 ezer forint értékben behoztunk műtárgyat is, azon belül kollázsképet.
Kivitelünk sem volt túl jelentős: összesen 983 millió forint értékben exportáltunk, melyből 943 milliót gyógyszeripari termékek adtak.
Érdekes még, hogy vizet-a-Dunába-elven 1 millióért kivittünk sportfelszerelést is, ami kategóriai besorolása szerint íjász- vagy vívófelszerelés lehetett. Persze, mi is lovas-, íjásznemzet voltunk, csakhogy a kirgizek még most is azok, vagy legalábbis sokkal inkább, mint a magyarok. De ugyanebben a termékkategóriában kaptak helyet a ródlizáshoz, szánkózáshoz való felszerelések, és ha ezeket vittük ki, az megint csak meglepő, hiszen Magyarországgal ellentétben Kirgizisztán teljes területe hegyvidék, legmagasabb pontja a 7439 méteres Győzelem-csúcs, tehát az örök hóról is több fogalmuk van, mint nekünk. Talán életszerűbb a még mindig ugyanezen termékkategória végső összetevője, a játszóterek felszerelései. Azt viszont már biztosan tudjuk, hogy mit nem vittünk nekik az egymilliós kereten belül: krikett- és pólófelszerelést, mert ezek kapcsán a KSH külön kiemeli, hogy ezek semmi esetre sem tartoznak ide.
Mádzsárisztáni ATM-ek Közép-Ázsiában
Üzbegisztánnal folytatott külkereskedelmünk kapcsán a legmeglepőbb, hogy az első hat hónapban 2,1 milliárd forint értékben vittünk nekik bankjegykiadó automatákat. Mondjuk sokaknak eleve az is meglepetésként hathat, hogy áttételesen ATM-gyártó nagyhatalom vagyunk: a világ legnagyobb bankautomata-gyártója, az NCR Szigetszentmiklóson gyárat üzemeltet, és ez a gyár adja a multi termelésének jókora részét. A Hvg korábbi cikke szerint a szigetszentmiklóson összeállított termékek 99 százaléka külföldre megy, mintegy száz országba szállítanak. Az NCR Magyarország Kft. tavaly csak az exporttal 14,8 milliárd forintot keresett, és bár a céges beszámoló nem bontja le partnerekre ezt a kimutatást, nagyon valószínű, hogy ők felelnek Üzbegisztán ellátásáért is.
Az összesen 12 milliárdos exportunk legnagyobb tétele azonban itt is a gyógyszeripari termék, mely 5,8 milliárd forintot tett ki június végéig. Jelentősebb tételt adtak még a gépek és villamossági eszközök, 3,8 milliárdért. Importunk viszont szerény, 84 millió forintos volt, ebből 60 milliót tettek ki a gépi alkatrészek, különösen a telefonba valók.
Káosz az áramellátásban. 
