Az Európai Bizottság kifejezetten jól fogadta a magyar válságkezelő programot - mondta Balázs Péter külügyminiszter kedden Budapesten az európai ügyek bizottságának ülésén. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az EU jövője szempontjából döntő lesz az idei év.

Az új kormány válságkezelő programját az EU jól fogadta, sőt kifejezetten jól fogadta. Maga a bizottsági elnök vállalkozott arra, hogy arcát, nevét adja, kiálljon a sajtó elé és ezt el is mondja" - mutatott rá a külügyminiszter.    "Senkit ne tévesszen meg", hogy az unió pénzügyi biztosának apparátusa által készített, most nyilvánosságra elemzés rosszabb képet mutat. Az egyébként "korrekt" dokumentum ugyanis még három hónappal ezelőtti adatokkal dolgozott - tette hozzá.

Az átutalt uniós források mértékét tekintve eddig jó helyezést ért el Magyarország, 2004-2006 között 94 százalékos teljesítményről lehet beszélni, a 2007-2013-as periódusban a támogatások 24 százalékára kötötték meg a szerződéseket - mondta Balázs Péter. A magyar külügyminiszter szerint egyre kevesebb az olyan ügy, amelyben az unió képes egységet mutatni. A tanulság az, hogy a tagállamok erősebbek az uniónál - hangsúlyozta.

"Ellentétben régi, és ma már talán naivnak tekinthető várakozásokkal, hogy majd az unió folyamatosan átveszi a kormányzati funkciókat, s nagyobb egységben lép fel, ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk" - fűzte hozzá.

Az idei év fordulópont?
Az unió jövőjét illetően döntő év a 2009-es. Brüsszelben (a júniusi európai parlamenti választások miatt)"felbolydult" választási hangulat uralkodik, az európai parlamenti politikusok többsége már személyes jövőjével foglalkozik, emellett megindult a spekuláció az Európai Bizottság leendő összetételéről. Viszonylag biztosra mondható, hogy José Manuel Barroso marad a bizottság elnöke. Kérdés azonban, hogy mikor lesz a bizottsági választás, a bizonytalanságot az jelenti, hogy mikor lép életbe a lisszaboni szerződés - mutatott rá a tárcavezető.

Tavaly sok volt a meglepetés?
Balász Péter értékelése szerint 2008 a váratlan események éve volt az Európai Unióban, ide tartozik az ír népszavazás eredménye (amelyen elvetették a lisszaboni szerződést), az orosz-grúz konfliktus és az orosz-ukrán gázvita. A tavalyi év azt is megmutatta, a tagállamok eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy a globális gazdasági válságot kezeljék, hanem közös fellépésre van szükség. A keleti partnerségben is történt előrelépés tavaly. Tovább haladtak a horvát és a török integrációs tárgyalások is. 2008-ban elkészült a közös agrárpolitika állapotfelmérése - mutatott rá.

A külügyminiszter szerint ütemesen halad a 2011-es soros magyar EU-elnökség előkészítése, tart a szakértői csapat képzése. Kormányzati szinten tárcaközi bizottság működik, emellett egy országgyűlési operatív bizottság is felügyeli a folyamatot. Magyarország előtt az elnökség tekintetében a pozitív szlovén és "kevésbé pozitív" cseh példa áll ebben a kérdésben - fűzte hozzá.

Mennyi pénzt kapunk az elnöklésre?
Arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a magyar elnökség költségvetése, és mikorra készül el, Balázs Péter azt mondta: 2009-ben a költségvetés biztosította a felkészüléshez szükséges összegeket, a további szükséges pénzt a 2010-es és a 2011-es költségvetés tartalmazza majd.

Nógrádi Zoltán fideszes képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a magyarországi költségvetési helyzetet tekintve óvatosabban fogalmazna a miniszter helyében. Magyarországon a "kreatív könyvelés reneszánszát éli", a magyar kormány nem képes koherens tervet letenni az uniós elemzők asztalára - tette hozzá.
A politikus szerint az uniós források esetében figyelembe kell venni azok hasznosulását is.

A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban az ellenzéki képviselő kiemelte: a felkészülésben a Külügyminisztérium aktivitása tekintetében hiányosságokat lát a Fidesz. Továbbra is homály fedi a magyar elnökségi költségvetést - mutatott rá.

Szanyi Tibor szocialista képviselő felszólalásában kiemelte, a klímakérdésnek az első helyen kell szerepelnie a magyar elnökség legfontosabb feladatai között.

Eörsi Mátyás, a bizottság liberális elnöke az agrártámogatásokkal összefüggésben hangsúlyozta: ma az EU költségvetésének csaknem a felét agrártámogatásokra költi, amely túlterheli az unió büdzséjét. A különbséget a nyugati és a keleti gazdák körülményei között azonban természetesen csökkenteni kell.
A bizottság keddi ülésén elfogadta a magyar uniós tagság helyzetéről és az európai uniós integrációról szóló országgyűlési jelentést. A dokumentumot a külügyminiszter terjesztette a parlament elé.

Deficitben mi leszünk a királyok 
Távolodik az euró
Nyolcmillió munkahely megszűnik az EU-ban
Bajnai már rég számolt a németekkel 
Uniós tagság: fényes siker vagy csúfos bukás? 

MTI