Nem csökkent az adósság, magyarázkodik a minisztérium: mindenről a forint tehet

Ahogy arról beszámoltunk: nem csökkent tavaly az államadósság, a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a GDP 77,3%-a volt a ráta, ez megegyezik a 2013. december végi értékkel. A végleges folyóáras GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal 2015 márciusában közli, ezért pontos adósságadatot is később, március 31-én publikál a jegybank.

NGM: az emelkedést megállítottuk

Az NGM az adatközlés utáni kommentárjában azt írja: a kormány megállította az adósságráta emelkedését: míg 2002 és 2010 között 55,1%-ról 80,9%-ra nőtt, vagyis évente átlagosan 3,2 százalékponttal emelkedett a ráta, addig az elmúlt négy évben, 2014 végére 3,6 százalékponttal, 77,3%-ra mérséklődött. Ennek eléréséhez elengedhetetlen volt a növekedésbarát gazdaságpolitika és a tartósan fegyelmezett fiskális politika, ezek nélkül az adósságráta tovább növekedett volna a minisztérium szerint.

Magyarországgal szemben 2013 júniusában – 9 év után – megszűnt az uniós túlzottdeficit-eljárás - emlékeztetnek.

Miért nem csökkent a ráta?

Az államadósság-ráta 2014. év végi csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet - írja az NGM. A maastrichti adósságrátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának kedvezőtlen mozgása befolyásolta érdemben. A nemzetközi események (orosz-ukrán konfliktus) hatására a forint jelentősen veszített értékéből 2014 utolsó heteiben, a 2013. december 31-i árfolyamhoz képest 18 forinttal gyengébb jegyzés önmagában 2 százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátában.

Ahogy arra gyorselemzésünkben is emlékeztettünk: tavaly év végén nem vetett be olyan trükköket a minisztérium a ráta szépítésére, mint egy évvel korábban.

Legalább a devizaadósság aránya csökkent

Az adósság szerkezetében pozitív folyamat a devizaarány további folyamatos csökkentése, így az államadósság és Magyarország árfolyamból eredő kockázatainak csökkentése. Idén nem várható piaci devizakötvény-kibocsátás a nemzetközi piacokon, a lejáró kötvényeket forintból finanszírozzuk, így tovább csökkenhet a devizában jegyzett adósság aránya. A belföldiek állampapír-aránya a 2013. évi 46%-ról 48%-ra emelkedett, amelyen belül 10%-ra növekedett a lakosság részesedése az adósság finanszírozásában - jegyzik meg.