A Roland Berger elemzése szerint a német gazdaság még nincs túl a válságon, a 2024-es év komoly kihívásokat tartogat: csökkenő beruházási kedv, visszafogott termelés és kihasználatlan kapacitások jellemzik a piacot. A válság vége nem látszik, legalábbis nem idén: az előző évi 0,3 százalékos visszaesést követően a német gazdaságot 2024-ben továbbra is a recesszió réme fenyegetheti. A geopolitikai kockázatok a magas kamatlábakkal, a globális gazdaság lassulásával és a belföldi bizonytalanságokkal együtt rontják a vállalati beruházási kedvet. Bár vannak szórványos fénypontok, mint például a csökkenő infláció és a központi bankok közelgő kamatváltoztatása, a kulcsfontosságú növekedési mutatók elemzése túlnyomórészt egy újabb kihívásokkal teli gazdasági év felé mutat.
Fotó: Fotó: Pixabay
A helyzet komolysága az ipari termelés vizsgálatakor válik nyilvánvalóvá, amelyben novemberben 4,8 szézalékos csökkenés volt tapasztalható az előző év azonos hónapjához képest. A tartósan magas energiaárak kulcsszerepet játszottak a gyártósorok lassulásában. Bár ezek az árak a közelmúltban némileg csökkentek, még mindig az energiaválság előtti szintek felett vannak. Következésképpen nem meglepő, hogy az energiaigényes iparágak 2022 eleje óta több mint 17 százalékkal csökkentették termelésüket.
A termelés visszaesése nem maradt észrevétlen a feldolgozóipari kapacitáskihasználás tekintetében sem, amely tovább csökkent: októberben már csak 82 százalékot ért el, ami 2,9 százalékpontos csökkenést jelent az előző évhez képest. A visszaesés különösen az energiaigényes ágazatokban volt hangsúlyos. Az elektromos ipar kapacitáskihasználtsága 5,5 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, míg a fémiparban 4,9 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A vegyiparban a kihasználtság 75,1 százalékra zsugorodott, ami 3,8 százalékpontos csökkenést jelent. De a gépgyártás területén is figyelemre méltó volt a 3,1 százalékpontos csökkenés.
Elmaradó megrendelések
Az új megrendelések csökkenése novemberben kezdetben lassult, és 0,3 százalékos növekedést mutatott az előző hónaphoz képest. A megrendelések azonban még mindig mintegy 4,4 százalékkal elmaradnak az előző év azonos időszakában megfigyelt szinttől. Különösen az "egyéb szállítójárművek" gyártása területén 34 százalékos csökkenés volt tapasztalható az új megrendelésekben az előző hónaphoz képest, miután októberben kivételesen nagymértékben megugrott a kereslet.
Négy vezető német gazdaságkutató intézet szerdán ismertetett közös előrejelzése szerint az általuk eddig vártnál jóval kisebb mértékben nő a német GDP az idén az export visszaesése és a gyenge belső kereslet miatt. A müncheni ifo, a kieli IfW, az esseni RWI és a hallei IWH most azzal számol, hogy az idén csupán 0,1 százalékkal nő a német hazai össztermék (GDP) az eddig becsült 1,3 százalékos bővülés helyett. Tavaly 0,3 százalékkal csökkent a német gazdaság teljesítménye. A gazdaságkutató intézetek jövőre 1,4 százalékra gyorsuló német gazdasági növekedésre számítanak. Az infláció a tavalyi 5,9 százalékról idén 2,3 százalékra, 2025-ben 1,8 százalékra lassul - áll az intézetek közös jelentésében.
Hasonló minták voltak megfigyelhetők a vegyiparban és a villamosiparban, ahol mindkét ágazatban csökkentek a megrendelések, bár nem olyan mértékben, mint az egyéb járműgyártás ágazatban. Mindazonáltal a még mindig magas rendelésállományok azt mutatják, hogy sok vállalat még mindig tekintélyes biztonsági tartalékkal rendelkezik. Bár a rendelésállomány októberben tovább csökkent az előző hónaphoz képest (-0,6 százalék), az iparági rendelésállomány még mindig átlagosan 6,9 hónapot fed le. Az egyetlen ok a fokozott aggodalomra az autóiparban van, ahol a rendelésállományok sokkal gyorsabban fogynak, mint más ágazatokban (-2,9 százalék).
A kihívásokkal teli gazdasági körülmények közepette növekedett a csődbejelentések száma: 2023-ban a vállalati csődök száma 23,5 százalékkal, 18 100 esetre nőtt. Ez egyrészt a normalitáshoz való visszatérést jelzi, mivel a számok most a járvány előtti szinthez igazodnak, miután a járvány idején ideiglenesen felfüggesztették a csődbejelentési kötelezettségeket. Másrészt a csődök száma várhatóan 2024-ben is jelentősen emelkedni fog.
Felcsillan a remény
A termelői árak csökkenése folytatódik: az októberi 11 százalékos jelentős csökkenést követően 2023 novemberében átlagosan 7,9 százalékkal csökkentek. Ez a pozitív fejlemény különösen a villamos energia, valamint a földgáz és a kőolajtermékek alacsonyabb árainak tulajdonítható. Az energiaárak nélkül a termelői árak éves összehasonlításban enyhe, 0,3 százalékos növekedést mutattak. Az élelmiszerek (+3,4 százalék) és a fogyasztási cikkek (+4 százalék) kiugró értékei hozzájárulnak ehhez az enyhe emelkedő tendenciához.
Az inflációs fronton azonban egyelőre nincs enyhülés. Az inflációs ráta decemberben öt hónap óta először emelkedett, és elérte a 3,7 százalékot, szemben a novemberi 3,2 százalékkal. Ez részben az energiaárak bázishatásával magyarázható, de az élelmiszerágazat tartósan magas áremelkedése is újra felpörgeti az inflációt, a fogyasztói hangulatra gyakorolt negatív hatásokkal együtt. Az első becslések 2023-ra vonatkozóan a kiskereskedelmi forgalom 3,1 százalékos csökkenését jelzik az előző évhez képest.
Leülő munkaerőpiac
A munkaerőpiac is érezhetően lehűlt. Az üres álláshelyek száma decemberben 713 000-re csökkent, ami a legalacsonyabb érték a 2022. augusztusi rekord (887 000) óta. Figyelemre méltó, hogy ez a tendencia minden méretű vállalatot érint, ami a toborzási erőfeszítések általános visszafogottságát jelzi. Ennek fényében a munkanélküliek száma 2023 decemberében elérte a 2,64 millió főt (5,7 százalék), 183 ezerrel többen regisztrálták magukat munkanélküliként, mint az előző év azonos időszakában.
Ezen átfogó értékelés szerint a mutatók kevés okot adnak az optimizmusra. A 2023-as kihívásokkal teli évet követően még nincs jele egy fordulatnak. Miközben az infláció csökkenése várhatóan mind a magánfogyasztás, mind a reálbérek szerény fellendüléséhez vezet, a vállalatok valószínűleg továbbra is óvatosan fognak eljárni a beruházási döntéseikben a tartósan magas kamatlábak, a gyenge üzleti kilátások és a geopolitikai bizonytalanságok miatt. Ugyanez az óvatosság vonatkozik az exportágazatra is, amely a lehűlő világgazdasággal szembenézve nem tud hajtóerőként szolgálni. Ezért a Roland Berger Intézet 2024-es előrejelzésében a gazdasági teljesítmény -0,1 százalékos csökkenésével számol. Szerény, +1,5 százalékos fellendülést csak 2025-re prognosztizálnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
