Egy feneketlen kútba öntik a pénzt
Az államcsődelmélet és az egyenlőtlencsere-elmélet nemzetközi szakértőjeként elismert Kunibert Raffer az APA hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy sokkal kisebb veszteséget okozott volna a magánbefektetőknek és kevesebb adófizetői pénzbe került volna, ha Görögországot már 2010-ben hagyják csődbe menni. A pénzügyi krízis kezdete óta az ország mély recesszióba süllyedt és a helyzet javulásra nincs semmi kilátás.
Az idén a görög bruttó hazai termék hat százalékkal is zsugorodhat. Emiatt belátható időn belül nem lehet a GDP mintegy 160 százalékára duzzadó államadósság törlesztési költségeinek finanszírozását lehetővé tévő többlet-adóbevételekre szert tenni. Kunibert Raffer szerint az államcsőd elkerülhetetlen és ezzel az ország megmentésére fordított közpénzek nagy részét elveszettnek kell tekinteni.
Meg kell tervezni a csődöt
A görög államcsőd kilátása nyugtalansággal tölti el a piacokat, mivel a fizetésképtelenség rendezetlen módon történő bekövetkezése kaotikus következményekkel járna és milliárdos veszteségeket okozna nem csak a görög gazdaságnak, de az uniós tagállamoknak is. A legnagyobb bizonytalansági tényező azonban az, hogy nincs kidolgozott eljárás egy államcsőd levezénylésére, ami jogbizonytalanságot teremt és megnehezíti az újrakezdést - mutatott rá a professzor.
Egy államcsőd még nem vonná szükségszerűen maga után Görögország kilépését az euróövezetből, mint ahogy Kalifornia államnak sem kellett feladnia a dollárt fizetésképtelenné válását követően. Egy rendezett csődeljárás helyre tudná állítani az ország fizetőképességét és megnyitná az utat az újrakezdés előtt is - mutatott rá Kunibert Raffer közgazdász professzor azt APA hírügynökségnek adott interjúban.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
