A várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság – írja elemzésében Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A közgazdász rámutat, a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem és szállítás, raktározás járult hozzá, a visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság kedvező teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta az egészségügyi szolgáltatások jelentős növekedése, amely megközelítette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét – teszi hozzá Suppan.
Kiemeli, a kiskereskedelmet a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzta, azonban a visszaeséshez a háztartások óvatos költekezése is hozzájárult. Az elemző aláhúzza, az ipar alágazatai közül az energiaárak tavalyi robbanása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, egyes szereplők átmeneti leállásra vagy a termelés visszafogására kényszerültek, emellett az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett. Ezzel szemben – teszi hozzá az MBH Bank elemzője – a beszállítói problémák enyhülésének köszönhetően jól teljesített a járműgyártás, illetve az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően a villamos berendezés gyártása is húzóágazat volt. Az állami és uniós finanszírozású beruházások visszaesése, a magas kamatok miatt csökkenő kereslet és építési kedv miatt az építőipar is gyengén teljesített – áll az analízisben.
A szakember szerint a kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. Úgy látja, a fordulatot támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fix áras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de Suppan szerint az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásuk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat.
A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése a szakember szerint is csökkenti, de úgy véli, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) részben ellensúlyozhatja ezt. Az idei évi kilátásokat az – európai gazdaságokban is – elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat. Az MBH Bank közgazdásza kedvezőnek látja, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak. Idén a növekedést elsősorban a nettó export húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot lát a kiemelkedő első féléves egyenlegnek köszönhetően.
Suppan hangsúlyozza, hogy a várakozásoktól elmaradó első féléves teljesítmény miatt
a 2023-as GDP-előrejelzésüket stagnálás közelébe ronthatják a korábbi 1 százalékos GDP-növekedési várakozásról.
Ezzel együtt az MBH Bank elemzője szerint a következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
