Médiaalkotmányt írt a Fidesz

Öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek fideszes képviselők pénteken. Kezdeményezik egyebek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de szervezetileg önállóak maradnak - derül ki az előterjesztésekből.

Az előterjesztő fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András megszüntetné a Magyar Rádió, a Hungária Televízió Közalapítványt és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testületét, azok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat az Országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány venné át.

A közszolgálati rádió, és televíziók, valamint az MTI zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságai nonprofit részvénytársaságokká alakulnak.

Cser-Palkovics András és Rogán Antal javaslatai létre hoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a  Médiatanács. A Közszolglati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből áll.

A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló - határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.

Alkotmánymódosítás: véleményszabadság, szabad sajtó, közérdekű adatok

 Újraszabályozza az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott alkotmánymódosítás.

A két kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján olvasható módosítást azzal indokolja, hogy az alkotmány 1990 óta változatlan része mára elavult és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.

Az előterjesztők a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklásában úgy fogalmaznak, hogy az új, a jogrendszerben korábban nem létezett  médiaalkotmány” közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan "a közönség jogaiként" határoz meg.

Indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.

A törvényjavaslat szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét. A jelenleg hatályos szöveg így szól: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

Az új rendszer nem lesz drágább?  Cser-Palkovics András azt mondta, az új szabályok teljesen átszabják a közszolgálati médiumok működését, azok nonprofit részvénytársasággá válnának, de a négy közszolgálati intézmény szakmai, jogi és szolgáltatói önállósága megmarad, működésüket nonprofit gazdasági társaságokként folytatják tovább, tevékenységüket egy közös felügyelő bizottság felügyelné. Megmaradna a civil kontroll is az úgynevezett közszolgálati testületben - húzta alá -, amely a közszolgálati tartalmat ellenőrző és Országgyűlés által elfogadott közszolgálati kódex érvényesülését felügyelné. E testületnek 12 tagja lenne, a törvényben meghatározott jelölő szervezetek, kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek, történelmi egyházak delegálnák a tagokat. Az új rendszerben a jövőben a közmédiumokat vezérigazgatók vezetnék - közölte. Arra a kérdésre, hogy e szerint a törvény hatályba lépésével megszűnne a jelenlegi vezetés mandátuma a közmédiumokban, úgy válaszolt: meg kell várni, hogy a parlamenti vita végére milyen lesz a csomag végső formája, milyen módosító indítványok vonatkoznak akár erre a kérdésre is, és végül milyen törvény az előterjesztésből. A költségekre vonatkozó kérdésre kifejtette, a költségvetés számára ez az új rendszer többletforrást nem igényel, azaz a büdzsének nem kerül több pénzbe a közszolgálati médiumok működtetése, sőt: a javaslatok alapján olcsóbb lesz. Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet arra, hogy a közalapítványok megszűnése azt eredményezi, hogy a jelenlegi 150 testületi hely egyharmada marad meg.     A közmédiumok dolgozói elbocsátásával kapcsolatos kérdésre a Fidesz országgyűlési képviselője azt válaszolta: az új rendszernek nem kell elbocsátásokkal járnia, hiszen a javaslatok nem az alkalmazotti körről szólnak, hanem a szervezeti működést kívánják ütőképesebbé tenni,     Az MTI szerepét firtató kérdésre leszögezte: a benyújtott javaslat egyértelműen cáfol miden korábbi vaklármát, amely szerint a Fidesz az MTI megszűntetésére készül. Úgy értékelte, az MTI szerepe a jövőben nőni fog.

Az alkotmány hatályos szövege ezen kívül arról rendelkezik még, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá ugyancsak ekkora többség kell a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához.

A két fideszes képviselő előterjesztése ennél bővebb, mivel javaslatukra az alkotmány kimondaná: közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

Cser-Palkovics András és Rogán Antal az alaptörvényben rögzítené a felügyelet és az ellenőrzés alapvető formáit is, amely három pilléren nyugszik: közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.

A javaslat alapján a jövőben az alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások - ideértve mind a közszolgálati, mind a magántulajdonban álló médiát felügyeletéről rendelkező törvény. Az alkotmánymódosítás kihirdetése napján lép hatályba.

Közszolgálati Kódex is lesz

Közszolgálati Kódexet vezet be a médiatörvény, és egyúttal intézkedik egy 12 tagú Közszolgálati Testület felállításáról is. A törvényjavaslat szerint a valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódex tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

A törvényjavaslat szerint az első kódexet az Országgyűlés fogadja el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével, ezt követően a Közszolgálati Testület feladata lesz a módosítás.

A Közszolgálati Testület az első, parlament általi megalkotását követően évente módosíthatja a kódexet. A módosítást a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

A kódex szabályainak megtartását a testület ellenőrzi. A kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

A 12 tagú Közszolgálati Testület tagjait a törvény mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, de a tagok többször is delegálhatók. Az elnököt a testület soraiból önmaga választja. A testület döntéseit - ha e törvény másként nem rendelkezik - egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.

A javaslat szerint nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

 

MTI