A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a közép-európai hármak - Magyarország, Csehország, Lengyelország - makrokilátásairól befektetőknek összeállított prognózisukban úgy számolnak, 3 százalékig csökkenhet az MNB-alapkamat, vagyis további 0,60 százalékpontnyi enyhítés jöhet.
Erős forint kell a további csökkentéshez
Az elemzők szerint az MNB 3 százaléknál alacsonyabb szintre is csökkentheti az alapkamatot, ha a forintárfolyam és a külső finanszírozási kondíciók ezt megengedik. Erre mindenekelőtt erősebb és a piacon jobban rögzített, az amerikai kamatvárakozások változásaira kevésbé érzékeny forint esetén nyílhat lehetőség.
|
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának legutóbbi, szeptember 24-i kamatdöntő ülésén a tanács tagjai közül hatan szavaztak 20 bázispontos alapkamat-csökkentésre, Pleschinger Gyula 10 bázispontos csökkentés mellett foglalt állást - derül ki az ülésről közzétett rövidített jegyzőkönyvből. |
A Goldman Sachs londoni elemzői ugyanakkor közölték, hogy a három térségi ország körül a magyar jegybanki kamatpálya irányát tudják "a legkisebb meggyőződéssel" felvázolni, mivel a magyar pénzügypolitika esetében nagyon sok minden függ a globális kockázatvállalási hangulattól, a felzárkózó piaci befektetési eszközök keresletétől és a monetáris tanács kommunikációjától.
Szakértők szerint alapesetben az MNB fokozatos forintgyengülés mellett is sokáig képes lehet az alacsony alapkamat fenntartására, és arra, hogy csak 2014 negyedik vagy 2015 első negyedévében kezdjen hozzá a kamatemeléshez, amikor a gazdasági növekedés már stabilabb, és a közműdíj-csökkentések hatása már kiesett az inflációs számokból, emelve az inflációs várakozásokat. A Goldman Sachs azt jósolja, hogy az MNB alapkamata az idei évet 3 százalékon zárja, 2015-re azonban 4,25 százalékra emelkedik vissza.
A választásokig maradhat az alacsony kamat
A Royal Bank of Scotland londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi helyzetértékelésükben szintén úgy vélekedtek, hogy 2014-ben indokolttá válhat a kamatemelés az MNB részéről, elsősorban a magyar gazdaság esetleg "meglepő" ütemű növekedése és a lejáró adóssághányad piaci finanszírozásához szükséges pozitív reálhozam fenntartása miatt. A cég szakértői szerint az általuk várt monetáris szigorítási ciklus kezdetétől számítva egy- vagy kétéves távlatban 2-3 százalékpontos MNB-kamatemeléssel lehet számolni.
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken. 
