Az államháztartás központi alrendszerének 2013. január havi hiánya közel 2,5 milliárd forintra teljesült, ami az éves törvényi 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3%-a. Ezen belül a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2012. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt.
A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozása, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeinek és kiadásainak tendenciája játszott szerepet - közölte az NGM.
A 2012. és 2013. év költségvetéseinek alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat - figyelmeztet a szaktárca.
Kevesebb volt a bevétel, mint tavaly
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak.
| Kevesebb jövedéki adó folyt be a költségvetésbe az év első hónapjában, de a kifizetések is alacsonyabban alakultak, mint egy éve. Cégautóadóból azonban jóval több jött be januárban, és az energiaszolgáltatók is befizettek már 1 milliárdnyi jövedelemadót. Az evából ugyanannyi folyt be januárban, játékadóból viszont feleannyi, mint egy éve. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron januárban a központi költségvetésnek 0,3 milliárd forint kiutalása keletkezett. Ezen adónemnél nem volt előlegfizetési kötelezettség, így ebben a hónapban a kiutalások domináltak. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból 2013 januárjában 3,7 milliárd forint bevétel származott. Ez a bevétel a tavalyi év azonos időszakának 87,2%-a. 2013. január 1-jétől az adónem megszűnt, de az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt idén még jelentkezett befizetés. Áfából 71 milliárddal kevesebb folyt be januárban, mivel kiesik a dohánytermékek adóemelése miatti bázishatás, valamin a kiutalási határidő itt is nőtt. Valamivel kevesebb folyt be a jövedéki adóból is az év első hónapban. |
A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó – előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, a 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
| Kisadózók tételes adója címén a költségvetésnek január hónapban minimális bevétele keletkezett (30,1 millió forint), melynek oka, hogy ez az adó 2013. január 1-jével került bevezetésre, és az első befizetési kötelezettség februárban esedékes. A kisvállalati adó szintén új adónem, az első befizetés február 20-án esedékes. Januárban 0,8 millió forint folyt be a költségvetésbe. A közműadó mérlegsoron 0,6 millió forint bevétel keletkezett. Az adónem 2013. január 1-jével került bevezetésre, mely adót az adózók évente kétszer fizetik be. Az első befizetési kötelezettség március 20-án esedékes. A távközlési adóból január hónapban 3,0 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A távközlési adó új adónem, amely 2012. július 1-jétől hatályos, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illeték új adónem, 2013. január 1-jétől került bevezetésre. Az első befizetési kötelezettség február 20-án esedékes. A biztosítási adó 2013. január 1-jével a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. A biztosítási adó a biztosító bruttó díjbevételére kerül kivetésre, mértéke biztosítási ágazatonként eltérő. Január hónapban 0,8 milliárd forint bevétel teljesült, az első befizetési kötelezettség februárban keletkezik. |
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak (itt a kifizetések tavaly az uniós procedúra miatt húzódtak el) idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Csökkentek a kamatkiadások
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható a szaktárca szerint.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
