Az ipari export volumene 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,1 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban jelentősen, 17,4 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 6,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, a csekély súlyú bányászaté 14,6 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása ugyanakkor 2,6 százalékkal csökkent.
Megtorpant az autóipar
Az előző havi növekedéssel szemben a feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik. A közúti jármű alkatrészei gyártásának volumene 5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé 7,9 százalékkal visszaesett ebben az időszakban.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,6 százalékkal bővült. Minden szakágazatban nagyobb volt a volumen, mint egy évvel ezelőtt, a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 15,4 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1 százalékkal csökkent. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (24 százalék) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6, a második legnagyobb, az italgyártás 3,3 százalékkal csökkent.
Mérséklődött a bővülés üteme emellett a feldolgozóipari termelés 6,4 százalékát adó gép, gépi berendezés gyártásában, a termelés volumene 3,7 százalékkal emelkedett. Az év eddigi legalacsonyabb növekedésében elsősorban a motor-, turbinagyártás volumencsökkenése játszott szerepet.
