Az Európai Bizottság arra számít, hogy az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklődik - derül ki a brüsszeli testület által kedden közzétett, úgynevezett őszi gazdasági előrejelzésből.
Múlnak az egyszeri hatások, lassul a növekedés
A GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bővül, jövőre a növekedés 2,5 százalékra, 2016-ban 2 százalékra lassul. (A múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a kormány is 2,5 százalékos növekedést vár 2015-re.) Külön kiemeli a dokumentum, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja.
Az előrejelzés részben ezen az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázza a gazdaság lefékeződését. A bővülés hajtóereje továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá.
Ha többet vásárolgatunk, jobb is lehet az adat
A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken. (A kormány 2015-re csak 75,4 százalékos adósságszinttel számol.)
A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál.
"Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum.
Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.
Nagyobb deficitet várnak, mint a kormány
A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik. (A magyar kormány viszont 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel számol.)
A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedés és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika.
A dokumentum szerint hiánycsökkentő hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékeződése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követő mérséklődése.
Strukturális hiány: nagyon messze a cél
| Mi az a strukturális egyenleg? A strukturális egyenleg két dologban tér el a hagyományosan használt költségvetési egyenlegtől. Egyrészt hiányoznak belőle az átmenetinek szánt egyszeri tételek (pl. nyugdíjvagyon felhasználása, ideiglenes adók). Másrészt pedig figyelembe veszi a gazdaság alakulását is oly módon, hogy a tényleges kiadási és bevételi tételek helyett, abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdaság a potenciális szintjén teljesít. Így rosszabb időkben a hagyományos egyenlegnél jobb a strukturális egyenleg, hiszen ha a gazdaság újra jól teljesít, az majd automatikusan növeli az adóbevételeket. |
A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következő években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik. A korábbi prognózis 2,1 százalék volt, a középtávú költségvetési cél Magyarország esetében 1,7 százalék - ezt tehát meg sem tudjuk közelíteni.
Ez pedig arra kényszerítheti a magyar gazdaságpolitikát, hogy gazdasági fellendülés automatikus egyenlegjavító hatását meghaladó mértékben csökkentse a költségvetési hiányt - a strukturális hiány ugyanis csak így csökkenthető - erről korábbi elemzésünkben írtunk >>
Ez magyarázatot adhat a 2015-ös költségvetésben szereplő adóemelésekre is.
Visszatér az infláció, beáll a munkanélküliség
Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik.
A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd.
Nagyjából rendben vannak a kockázatok
A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
