Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az európai gazdaság növekedése az év első negyedének mutatói alapján mérsékelt marad, a legfontosabb kereskedelmi partnerek teljesítménye mérséklődik, a növekedést támogató tényezők lassan fogyatkozni kezdenek.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az eurózóna országaiban a tavalyi 1,7 százalékhoz képest idén 1,6 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedhet. Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte. Idén enyhe lassulás várható, majd 2017-re újra javuló tendencia következhet. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint a tavalyi 2,0 százalékról 1,8 százalék körül stabilizálódhat, mielőtt 1,9 százalékra emelkedhet jövőre.
Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és segítik a növekedést. Az euróövezet fiskális politikája támogatólag hathat a növekedésre, noha az olajár újbóli emelkedésével ez a képesség fokozatosan gyengülni fog. Noha az euró korábbi értékcsökkenése továbbra is az euróövezet exportjának hasznára van, a valuta legutóbbi erősödése érzékenyebbé teheti az övezetet a növekedés külső feltételeit tekintve.
Még mindig nincs egyenletes fejlődés
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa a gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az európai gazdaság a globális környezeti tényezők ellenére növekedést mutat. A jelek szerint a beruházásokat támogató politikai erőfeszítéseknek köszönhetően további munkahelyek jöhetnek létre. A gazdasági fellendülés az euróövezetben továbbra is egyenetlen, mind a tagállamok között, mind pedig a gyengébb és az erősebb társadalomi csoportok között. "Ez elfogadhatatlan. Határozott fellépést követel a kormányok részéről mind egyénileg, mind együttesen" - fogalmazott.
A gazdasági növekedés várhatóan némiképp élénkül, vagy stabil marad az eurót használó tagállamok legtöbbjében. A nettó exportot visszafogott növekedés jellemezheti 2016-ban, amíg 2017-ben megtorpanás várható.
A vásárlók hajtják majd
A jelentés szerint a növekedés a belföldi kereslettől függ. A beruházások várhatóan 3,8 százalékkal emelkednek jövőre mind az euróövezet, mind az Európai Unió tagországaiban. A lakossági fogyasztás várhatóan mérséklődik, ahogy az infláció feltehető növekedése fékezi a reáljövedelmek emelkedését.
A munkaerőpiac mérsékelt ütemű javulást mutat majd, amelyeket az egyes tagállamokban bevezetett munkaerőpiaci reformok és a fiskális intézkedések is támogatnak. A munkanélküliség az euróövezetben várhatóan 10,3 százalékra csökken 2016-ban, majd 9,9 százalékra mérséklődhet 2017-ben. Az EU egészében a munkanélküliség a 2015-ös 9,4 százalékról 8,9-százalékra csökkenhet idén, amíg 2017-ben akár 8,5 százalék is lehet.
A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető. Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,1 százalékára csökkent (EU: 2,4 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,1 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,1 százalékra csökken (EU: 85,5 százalék).
Küzdelem a deflációval
Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, ugyanakkor az olajárak év eleji esése a nulla szint alá csökkentette. Az euróövezetben előreláthatólag alacsony marad az infláció, továbbra is nulla körüli értéket fog mutatni. Az év második felében az energiaárak várható emelkedése miatt az infláció is felfelé mozdul a kedvező bázishatások kilépése miatt is. A fogyasztói árak emelkedése 2017-ben elérheti az 1,4 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése is okoz majd.
A bizottság szerint a világgazdasági fellendülés lassúbb lesz, mint azt az év végén feltételezték, amikor a tavalyi 3,2 százalékot 2009 óta a legalacsonyabbnak hitték. A mostani előrejelzés szerint viszont 2016-ban 3,1, 2017-ben 3,4 százalék lehet a globális GDP-növekedés üteme. Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértekelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.
Az egész világ labilis
A bizottsági jelentés arról is beszámol, hogy a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek a külső kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb növekedése, a Kínában végrehajtott - bár nem teljes körű - gazdasági kiigazítás. Ezek zavart okozhatnak a pénzügyi piacokon, esetleg káros hatást gyakorolhatnak a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságokra.Az olajárak további csökkenése szintén zavart okozhat és visszavetheti az uniós export iránti keresletet.
Az unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Ezek között a jelentés kiemelte a június második felére tervezett, az uniós tagságról szóló brit népszavazást.
De mi a helyzet Magyarországgal?
A bizottság emlékeztet arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,9 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt. Az emelkedés várható további lassulása annak tudható be, hogy mérséklődik az uniós források felhasználása és ezáltal csökken azok növekedésserkentő ereje. A beruházások idei 1,7 százalékos csökkenése után jövőre újra 4,0 százalékkal emelkednek.
A tavaszi értékelő szerint a beruházási trend megfordulását egyebek mellett a hitelintézeteket terhelő különadó mérséklése és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását serkentő intézkedései is segítik. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökkent.
Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet emelkedése lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, ehhez a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 16-ról 15 százalékra csökkentése, valamint a devizahitelek forintosítását célzó korábbi intézkedések is hozzájárulnak. Becsléseik szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, 2017 egészét tekintve 6,1 százalékos lesz az idei 6,4 százalékot követően.
Az infláció viszont fokozatosan emelkedni fog, a harmonizált fogyasztói árindex az idei 0,4 százalékról 2017-re 2,3 százalékra ugrik. A szakértők a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az alacsony inflációs várakozások miatt valószínűtlennek tartják, hogy 2017 végéig teljesüljön a jegybank 3 százalékos inflációs célja.
A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén és jövőre is a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint, amelyben mindazonáltal megjegyezték, hogy a jelentés készítésekor még nem állt rendelkezésre a 2017-es költségvetés tervezete.
Az államadósság idén 1 százalékpontos csökkenéssel a GDP 74,3 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 73 százalékra - olvasható a dokumentumban.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
