A kisadózók tételes adója (kata) kevesebb mint tízéves története alatt a NAV összesen 6511 ilyen adóalanyt ellenőrzött, és 9006, 5 millió forint adókülönbözetet állapított meg, amiből a tételes adó 521,2 millió forint volt – derül ki a laptársunk, az Mfor által a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kikért adatokból.
A lap kiszámolta,
a katásoknak átlagosan 2,5 százalékát ellenőrizték, ennek ellenére a megállapítások az ebből az adónemből befolyt 930,4 milliárd forintnyi költségvetési bevételnek mindössze 0,06 százalékát érinti,
ami azt jelenti, hogy az ellenőrzöttek közt is elenyésző számban találtak jogsértést.
Az Mfor emlékeztet, a törvény megalkotásakor az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága módosító javaslattal élt, ami bevezette a munkaviszonytól való elhatárolást. Ez azt jelentette, hogy egy ellenőrzés során vélelmezni kellett a munkaviszonyt, és a kisadózónak kellett bizonyítania, hogy jogszerűen alkalmazza a katás adózási formát.
A portál felidézi, a kata nyári átalakítása során több kormányzati szereplő is adócsalással vádolta meg a kisadózókat. Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke úgy vélte, a cégek „nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak”. És bár Bánkinak abban igaza van – teszi hozzá laptársunk –, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, ám azzal, hogy tíz éve nem emelték a tételes adó mértékét, azt érték el, hogy az – a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelése, illetve a reálbér emelkedése mellett – egyre kisebb arányt képviselt a megszerzett bevételhez képest, így egyre inkább megérte alkalmazni. Ugyanakkor
a kilenc év alatt feltárt összesen 9 milliárd forintnyi adókülönbözet nagyságrendekkel marad el a fideszes politikus által mondott 250-300 milliárdtól.
A portál Orbán Viktor egyik rádióinterjúját is felidézi, aki a katásokat azzal vádolta meg, hogy nem járulnak hozzá a nyugdíjkassza kiadásaihoz. A lap azonban a NAV nyilvános adataiból kiszámította,
a katások többsége mellékállásban végezte ilyen jellegű tevékenységét, vagyis ők főállásban – és munkaadójuk szintén – megfizették a közterheket (így a nyugdíjkasszát illető járulékokat is) úgy, mint más adózó,
és emellett fizettek még havi 25 ezer forint adót.
