Egy friss kutatás eredménye táplálhatja tovább a koronavírus leküzdésének reményét, mely szerint évekig, sőt, akár évtizedekig is kitarthat a Covid-19-immunitás.
A New York Times-ban ismertetett fejlemény szöges ellentétben áll annak a nyáron publikált tanulmánynak az eredményével, mely szerint a koronavírus-immunitás csupán néhány hónapig tart ki.
A több egyetem és egészségügyi kutatóintézet közreműködésével készült felmérés eredményei szerint még nyolc hónappal a Covid-19-el való megfertőződés után is van elég antitest a szervezetükben ahhoz, hogy az ellenálljon az újbóli megfertőződésnek. És bár az antitestek száma idővel valóban gyérül, az itt olvasható tanulmány szerint csak olyan lassú ütemben, hogy az immunitás nagyon hosszú ideig, egyelőre úgy tűnik, évekig, sőt, nem kizárt, hogy évtizedekig is kitarthat.
Az összképet rontja, hogy a kutatás eredményeit nem egy tudományos folyóiratban jelentették meg, hanem csak kitették az internetre, kollegiális lektorálás nélkül. De a Times szerint eddig ez a legátfogóbb és leghosszabb távú vizsgálat, mely a korona-immunitást vizsgálta.
Ezen felül pedig az is reménykeltő, hogy az eredmények egybevágnak egy szintén új kutatás eredményével, mely azt találta, hogy a koronavírus egy másik típusa által okozott SARS túlélőinek szervezetében még felgyógyulásuk után 17 évvel is megmaradtak bizonyos, fontos immunsejtek.
A szakmai bírálat nélkül publikált új tanulmány eredményei más, a témában végzett, de még folyamatban lévő kutatások részeredményeivel is egybecsengnek, például a University of Washington saját korona-kutatásáéval is, mely eddig azt mutatja, hogy bizonyos, immunitásért felelős "memóriasejtek" a fertőzés után legalább három hónappal is jelen vannak a szervezetben. Egy múlt heti jelentés szerint pedig a Covid-19-ből felgyógyultak akkor is "erős és védekező immunsejtekkel" rendelkeznek, ha vérükben konkrét antitesteket nem is lehet felfedezni.
A University of Arizona immunológusa, Deepta Bhattacharya azt nyilatkozta a Timesnak, hogy ezek a tanulmányok együtt mind ugyanazt a képet festik:
Ha átvészeljük azt az első néhány, kritikus hetet, a(z immun-) válaszok eléggé egy bevett gyakorlat szerint működnek.
A Yale University immunológusa, Akiko Iwasaki pedig azt mondta, hogy őt nem lepte meg az eredmény, hogy a test hosszú távú választ épít ki a fertőzésre, mert "ez a dolga", de azzal együtt nagyon izgalmas fejleménynek nevezte. Csak a rend kedvéért: a két nyilatkozó tudós nem vett részt a tárgyalt kutatásban.
Fontos, hogy bár az eredmények java részt arról szólnak, hogy hosszú távú a test koronára adott válasza, a vizsgálatban résztvevő emberek kis százalékánál ugyanakkor nem épült ki hosszan tartó immunitás. A Times szerint talán azért, mert ők egyszerűen nem fertőződtek meg elég súlyosan, így a test nem volt rákényszerítve az erősebb védekezésre. A vakcinák azonban ezeket az egyéni változókat ki tudják egyenlíteni.
Nem csak az antitestek mentenek meg minket
A néhány hónappal ezelőtti, az antitestek gyors eltűnéséről árulkodó kutatási eredmények aggodalommal tölthették el az embereket, de az immunológusok már akkor felhívták a figyelmet, hogy ez természetes jelenség. Ezen felül pedig az antitest-termelés a betegségek elleni védekezésnek csupán az egyik pillére.
Bár az antitestek szükségesek az úgynevezett sterliziáló immunitás kialakulásához - ami élethosszig tartó védelmet jelent, és egyből blokkolja az ismét támadó vírust - nem ez a norma.
Sokkal gyakoribb az, hogy a megoldást az immunsejtek hozzák, melyek "emlékeznek" a vírusra, és bár ez esetben megtörténik az újrafertőződés, az nem lesz hosszú életű, mert az immunrendszer felismeri a betolakodót, és gyorsan semlegesíti is.
A koronavírus a cikk szerint viszonylag lassan tud csak "beindulni" és igazi pusztítást végezni, ez pedig elég időt ad a szervezetnek a válaszra. Akár annyi időt, hogy a megfertőződött egyén nem csak, hogy nem észlel magán tüneteket, de még azelőtt kipusztul belőle a betegség, hogy másokat meg tudna vele fertőzni.
Az egyik alig ritkul, a másik még szaporodik is
A most tárgyalt kutatást meglehetősen alacsony mintán végezték, 185 olyan férfit és nőt vontak be 19 és 81 év között, akik már felépültek a Covid-19-ből. A kutatócsapat az ő immunrendszerük négy komponensének alakulását követte hónapokon keresztül: az antitesteket, a B-sejteket, melyek az antitesteket gyártják és kétféle T-sejtet, melyek kiirtják a más, megfertőzött sejteket. A csapat célja ezzel egy teljesebb immunreakció-körkép felrajzolása volt, mert, mint jelezték, ha csak egy komponensre koncentrálunk - ahogy tették azt a korábbi tanulmányok az antitestekkel - akkor nem látjuk a nagy képet.
Az eredmények kiértékelésekor azt találták, hogy az antitestek valójában hosszabb ideig életben maradnak, hat-nyolc hónappal a megfertőződés után is csak alacsony mértékben csökkent a számuk a vérben - bár egyes páciensek antitest-számai között akár kétszázszoros eltérést is megfigyeltek. A T-sejtek is csak nagyon lassan és kismértékben ritkultak, a B-sejtek száma pedig még nőtt is az idő előrehaladtával. Utóbbi fejlemény meglepte a kutatókat, és egyelőre nem találnak rá magyarázatot.
Tényleg félnünk kell az újrafertőződéstől?
Korábban nagy aggodalmat szült a megállapítás, mely szerint akár egy éven belül is megtörténhet a koronavírus-újrafertőződés. A jelen kutatást végző csapat most azt mondja, hogy a kérdés valójában az, hogy kell-e, aggódni az újrafertőződés miatt? Az eredményeik szerint ugyanis a teljes immunreakció elég robusztus ahhoz, legalábbis ilyen, nyolc hónapos távon, hogy "nagyon biztatónak" tekinthessük a helyzetet.
Hogy pontosan meddig tart az immunitás, azt azért nem tudjuk, mert még nem tiszta, hogy mekkora mennyiségben kell jelen lennie a különböző immunsejteknek a szervezetben ahhoz, hoghy megküzdjenek a vírussal. A kutatók szerint az eddigi eredményekből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy alacsony számú antitest vagy T-sejt és B-sejt is elég lehet a felgyógyultak védettségéhez.
És eddig nincs jele annak, hogy az emlékező immunsejtek száma egyszer csak bezuhanna - ami amúgy is szokatlan fejlemény lenne, mert rendes üzem szerint a csökkenésük lassan, évek alatt következik be.
(NYT)
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
