Az előzmények
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja két év alatt 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személynek e két tagállamból az Unió más tagállamaiba való áthelyezését.
Szlovákia és Magyarország, azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot, és egyrészt annak a bizonyítására irányuló indokokra hivatkozik, hogy a határozat elfogadása olyan hibákon alapul, amelyek eljárási jellegűek vagy nem megfelelő jogalap megválasztásához kapcsolódnak, másrészt pedig arra hivatkozik, hogy a határozat nem alkalmas a migrációs válságra való reagálásra és e tekintetben nem is szükséges.
|
Mi ellen harcolunk? Olaszországból 306, Görögországból pedig 988 menekültet kellene befogadnia Magyarországnak az ideiglenes intézkedés keretében. |
A Bíróság előtti eljárás során Lengyelország mellettünk, míg Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és a Bizottság a Tanács támogatása végett avatkozott be.
Ezért dobná vissza a kereseteinket a biztos
Szerdán ismertetett indítványában Yves Bot főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.
Először is a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a megtámadott határozatot tartalmára tekintettel nem lehet jogalkotási aktusnak minősíteni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés felhatalmazást biztosít olyan intézkedések elfogadására, amelyek az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek. Mivel ez a határozat nem jogalkotási aktusnak minősül, elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.
Másodszor az érintett határozat időbeli hatálya (nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható.
Harmadszor a főtanácsnok azt is kiemeli: az Európai Tanács 2015. június 25–26-i következtetéseivel, amelyek szerint a tagállamoknak „konszenzus útján” kell dönteniük az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek elosztásáról „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, nem ellentétes az, hogy a Tanács elfogadja a megtámadott határozatot. Ezek a következtetések ugyanis az áthelyezés egy másik projektjéhez kapcsolódnak.
Negyedszer a főtanácsnok elutasítja azt az érvet is, miszerint a Tanácsnak újabb konzultációt kellett volna folytatnia az Európai Parlamenttel, mivel a módosítások nem érintik a mechanizmus alapvető jellemzőit.
Ötödször a főtanácsnok megállapítja, hogy jóllehet a megtámadott határozat tartalmaz a Bizottság eredeti javaslatához képest módosításokat, a Tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a Bizottság nem ellenezte ezeket a módosításokat.
Hatodszor a főtanácsnok álláspontja szerint a megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy könnyítsenek a 2015 nyarán bekövetkezett migrációs válságot követően a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő jelentős nyomáson, és ezért alkalmas az általa követett célkitűzés elérésére. A nem megfelelő hatékonyságot részben épp az magyarázza, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok (közöttük Magyarország és Szlovákia) részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre.
Végül, hetedszer a főtanácsnok kiemeli, hogy a fent hivatkozott kötelezettség lehetővé teszi a Tanács számára az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok közötti kötelező elosztását érintő átmeneti intézkedés elfogadását, így az ilyen intézkedés nem tekinthető úgy, hogy az nyilvánvalóan meghaladja azt, ami a migrációs válságra való hatékony válasz adásához szükséges.
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
