Üzemanyagárak, sertésáfa - mi lesz ebből?
A KSH legfrissebb, tavalyi inflációs adataira reagálva (melyről itt számoltunk be) Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a következő hónapokban döntően bázishatások miatt folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Januárban kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti beszakadásának bázishatása miatt, ugyanakkor a sertéshús áfájának csökkentése kismértékben mérsékli az élelmiszerárak növekedési ütemét.
Szerinte az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el a 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat.
Az elemző szerint az idei inflációra szignifikáns lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak újabb markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is.
Az alapkamat marad, a forint meg sem moccant
A CIB Bank elemzőinek előrejelzése szerint mivel továbbra sem a keresleti tényezők, sokkal inkább a nemzetközi energia- és nyersanyagárak a meghatározóak a hazai infláció szempontjából, friss monetáris politikai reakcióra nem számítanak, a jegybanki alapkamat változatlan maradhat a következő 12 hónap során. Az inflációs adat publikálása piaci szempontból semlegesnek tekinthető, a forint nem mutatott érdemi reakciót a közzététel utáni percekben - írták. Azóta is csak szűk sávban mozog az euró jegyzése:
|
| Friss árfolyamok >> |
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
