A török kormány vasárnap eltávolított tisztségéből huszonnégy önkormányzati vezetőt, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szeparatista szervezetet állítólagos támogatóit, és újakat jelölt ki a helyükre - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Leszámol a kurdokkal?
A változások túlnyomó többségben a főként kurdok lakta kelet- és délkelet-törökországi régiót érintik. További négy önkormányzati vezetőt, köztük három kormánypárti és egy nacionalista ellenzéki elöljárót a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében cseréltek le vasárnap, ők feltehetőleg a Gülen-mozgalomnak nyújtottak segítséget. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török muzulmán hitszónokot és hálózatát teszi felelőssé az erőszakos hatalomátvételi incidensért.
Mehmet Özhaseki török környezetvédelmi és városfejlesztési miniszter vasárnap a döntést indokolva arról beszélt, hogy a kormány megbízottjai az Ankarából érkező pénzt a lakosság valós szolgálatába fogják állítani. A tárcavezető kiemelte: még ha választott képviselő is volt az illető, nem azért szavazták meg, hogy a terrorizmust támogassa. Az infrastrukturális fejlesztéseket hamarosan az emberek maguk is látják - hangoztatta.
A török vezetés szerint a Népek Demokratikus Pártja (HDP) a PKK politikai szárnya és az érintett önkormányzatok járműveiket egyebek mellett lövészárkok, barikádok kialakításához, valamint fegyveres támadások elkövetéséhez bocsátották a terrorszervezet rendelkezésére. A párt tagadja a kapcsolatot és minden további vádat.
Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap, a hétfőn kezdődő muzulmán áldozati ünnepet megelőző üzenetében arról beszélt, hogy a PKK a puccskísérlet óta fokozta merényleteit, amivel zavart próbál kelteni az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű szíriai török hadműveletben. Az államfő hangoztatta: Ankara elsődleges kötelessége, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetet Szíriában és megelőzze a szélsőségesek Törökország-ellenes támadásait. Jelezte: az Eufráteszi Pajzs csak az első lépés volt az erre irányuló törekvésben.
Erdogan korábban arról beszélt, hogy Törökország történelmének legnagyobb szabású harcát vívja a kurd autonómiáért 1984 óta küzdő PKK ellen. Hangsúlyozta, hogy a kurd szeparatizmushoz köthető közalkalmazottak eltávolítása is fontos részét képezi a küzdelemnek. Az államfő egyúttal bejelentette: a Délkelet-Törökországban folytatott katonai beavatkozás mellett a PKK esetében is elkezdik azt a tisztogatási folyamatot, amely a puccskísérlet óta Gülen hálózata ellen zajlik.
A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban, a konfliktusban azóta a biztonsági erők legalább 600 tagja és több mint 7000 kurd felkelő vesztette életét.
Törökországban a puccskísérlet után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek, amely során törvény erejű rendeletekkel irányítják az országot.
Egyre többen szólalnak fel
Az önkormányzati vezetők leváltása miatt több délkelet-törökországi helyszínen tiltakozások voltak. A rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be, néhány tüntetőt őrizetbe vettek.
Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége a Twitteren aggodalmát fejezte ki a tisztogatásokról szóló hírek miatt. A képviselet hangsúlyozta: Törökországnak jogában áll megvédenie magát a terrorizmustól, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a tisztességes eljáráshoz és a békés tiltakozáshoz való jogot. "Reméljük, hogy a kijelölések átmenetiek és a helyi lakosság hamarosan új képviselőket választhat a török törvényeknek megfelelően" - olvasható az üzenetben.
A török haderő vasárnap közölte: harci gépeik szombaton az IÁ 20 dzsihadistájával végeztek egy észak-szíriai légicsapás során. A vezérkari főnök hivatala arról számolt be, hogy a terrorszervezet három épületét is lerombolták. A támadást két nappal azelőtt hajtották végre, hogy szeptember 12-én naplementétől életbe léphet Szíriában az orosz-amerikai általános fegyvernyugvási megállapodás.
Online szavazást írnak ki a Budapest Honvéd nevéről. 
