|
| Theresa May. EPA/STEPHANIE LECOCQ |
A várakozások szerint kedden voksol ismét a brit parlament alsóháza a brit kormány és az EU közötti megállapodásról, amely az európai uniós tagság megszűnésének feltételeit tartalmazza.
Mennyit csúszik a Brexit?
A szavazás azért fontos, mert gyakorlatilag ezen múlik, hogy mennyit csúszik majd a Brexit. Ha a honatyák harmadszorra elfogadják az alkut, akkor csak egy rövid, technikai jellegű halasztásra kerül sor: az Egyesült Királyság az eredetileg tervezett március 29. helyett június 30-án fog kilépni az EU-ból.
Ha viszont ezúttal is elutasítják az alkut, akkor a Brexit hosszabb időre is kitolódhat, mivel újra kellene tárgyalni a megállapodást, vagy teljesen új egyezményt kellene kötni. Theresa May brit kormányfő szerint akár az is elképzelhető, hogy ebben az esetben elmarad a kilépés – például azért, mert megbukik a kormány, az új kabinet pedig újabb népszavazást ír ki a kérdésben.
149 szavazat
A brit miniszterelnök helyzete azért különösen nehéz, mert a megállapodást a brit parlament alsóháza már kétszer elutasította, mindkét alkalommal jelentős többséggel: januárban 230-cal, múlt héten 149-cel több képviselő szavazott ellene, mint mellette.
Theresa Maynek tehát legalább 75 képviselőt kellene rábírnia arra, hogy változtassa meg múlt heti álláspontját, és fogadja el a megállapodást. A Financial Times szerint a legjárhatóbb út az lenne, ha sikerülne megnyernie az északír Demokratikus Unionista Párt (DIP) tíz képviselőjének támogatását. Ebben az esetben ugyanis van esély arra, hogy legalább 50 EU-szkeptikus tory képviselő is meggondolja magát. Ezen túl már „csak” további 15 munkáspárti szavazatra lenne szükség ahhoz, hogy átcsússzon az egyezmény.
A kormányfő esélyeit némileg növeli, hogy az EU-szkeptikus toryk – múlt héttel ellentétben – most már csak két, számukra előnytelen lehetőség közül választhatnak, és ezek közül a megállapodás elfogadása tűnik a kisebbik rossznak. Az ugyanis – mégha vitatott feltételekkel is – legalább garantálja a kilépést.
Min megy a vita?
A DUP és a toryk egy része a backstop-záradék miatt utasította el eddig a dokumentumot. Ez azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
A megállapodást ellenzők attól félnek, hogy ebben az esetben Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat” az Egyesült Királyságból, vagy London meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában.
Bár az egyezményhez múlt héten egy biztosíték jellegű kiegészítést csatoltak a backstop ügyében, ez a képviselők többsége szerint nem elegendő. Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa szintén azt közölte, hogy a kiegészítés csökkentette, de nem szüntette meg annak a kockázatát, hogy az Egyesült Királyság akarata ellenére, határozatlan ideig a backstop hatálya alatt maradjon.
Újabb patthelyzet jöhet
Ha a parlament alsóháza ismét leszavazza a megállapodást, akkor újabb patthelyzet alakul ki – azt ugyanis Brüsszel már többször jelezte, hogy nem hajlandó engedményekre. A patthelyzetet várhatóan csak az oldaná fel, ha új brit kormány alakulna, vagy – a tavaszi európai parlamenti választások után – egy új összetételű és szellemiségű Európai Bizottság állna fel.
UPDATE:
Hétfő késő délután John Bercow, a londoni alsóház elnöke közölte, hogy a kormány nem terjesztheti újból a ház elé a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást ugyanabban vagy jórészt ugyanabban a formájában, amelyet a képviselők a múlt héten nagy többséggel már elutasítottak. A szavazás megtartása tehát egyelőre bizonytalan.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
