Moszkva Latin-Amerikával vág vissza

Mind Oroszországnak, mind Venezuelának érdeke, hogy világosan demonstrálja a Fehér Háznak: elmúltak azok az idők, amikor Washington uralta Latin-Amerikát.

Az orosz stratégiai légierő gépeinek venezuelai látogatását az orosz sajtó úgy értékeli, hogy ez arányos válasz a rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítésére és arra, hogy az Egyesült Államok kitartóan törekszik Grúzia és Ukrajna bevonására a NATO-ba. A húzás egyben világosan jelzi, hogy Moszkva igyekszik növelni latin-amerikai befolyását.

Az RBK Daily című üzleti lap hétvégi számában rámutatott: Latin-Amerikában Venezuelával az élen kialakult egy katonai-politikai szövetség, amely fel akarja számolni a térségben az Egyesült Államok hegemóniáját. Ebben az összefüggésben logikusnak tűnik a Caracas és Moszkva közötti haditechnikai együttműködés aktivizálása. Mind Oroszországnak, mind Venezuelának érdeke, hogy világosan demonstrálja a Fehér Háznak: elmúltak azok az idők, amikor Washington uralta Latin-Amerikát.

A tömbhöz sorolható Venezuela mellett Kuba, Bolívia, Nicaragua és még több más állam, amelyek mind véget akarnak vetni az amerikai dominanciának. Az Amerikával szembeni ellensúlyt Moszkva jelenthetné a térségben, amely szintén érdekelt a latin-amerikai országokkal való haditechnikai együttműködés elmélyítésében. Nem csupán azért, mert így új piacokat tárna fel az orosz haditechnikának, hanem mert ez egyúttal válasz Amerika barátságtalan politikájára, amellyel Ukrajnát és Grúziát be akarja vonni a NATO-ba, valamint az amerikai rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítésére.

Ilyen értelemben a lap szerint jó döntés a Venezuelával való stratégiai szövetség. Caracas ugyanis már régen törekszik a Moszkvával való együttműködés szorosabbra fonására mind katonai, mind gazdasági téren. E politika egyik eleme a novemberben a Karib-tengeren tartandó közös haditengerészeti gyakorlat.

"Moszkva azonban úgy döntött, hogy Latin-Amerikával kapcsolatos szándékainak komolyságát már most demonstrálja: a venezuelai légierő Libertador repülőterén leszállt két Tu-160 típusú orosz hadászati bombázó" - írta a lap, hozzátéve, hogy a gépek nukleáris töltetű, manőverező robotrepülőgépek hordozására alkalmasak, de atomfegyverek nélkül érkeztek. A két gép néhány napig gyakorló repüléseket végez semleges vizek felett, s az RBK Daily tudomása szerint hétfőn érkezik vissza hazai támaszpontjára.

Anatolij Ciganok, a Katonai Prognózisok Központjának vezetője a lapnak kijelentette: elmondható, hogy Oroszország stratégiai szövetséget alakít ki Latin-Amerika országaival, elsősorban Venezuelával, s ez természetes válasz a NATO Oroszország határai felé való bővítésére. A nukleáris fegyverek hordozására alkalmas eszközök jelenléte pedig megmutatja Washingtonnak, milyen választ képes adni Moszkva a rakétapajzs-elemeknek az orosz határok mentén való elhelyezésére.


Gondban az USA

Az Egyesült Államok kormányára új fejfájás tört rá, ezúttal Dél-Amerikában, ahol két baloldali kormányzat is kiutasította az amerikai nagykövetet.

George W. Bush és bolíviai meg venezuelai kollégája, Evo Morales és Hugo Chávez közötti régóta lappang az ideológiai feszültség. Az ellentétek a múlt héten törtek a felszínre a nagykövetek kiutasításával. Az ütésváltás veszélybe sodorja a kábítószer-termelés ellen vívott washingtoni hadjáratot és esetleg még az Egyesült Államok energiaellátását is.

Az amerikai kormányzat azt állítja, hogy dűlőre akar jutni a nyugati félteke növekvő számú baloldali vezetőjével, ám Chávez és Morales ebből semmit nem érzékel. Válaszuk lényege a patinás jelszóban foglalható össze: "Yankee, go home!"

Az amerikai nagykövet, Philip Goldberg szerdai kiutasítását Morales azzal indokolta, hogy a diplomata összeesküvést szőtt Bolívia konzervatív ellenzékével abból a célból, hogy őt megbuktassa. A bolíviai ellenzék hetek óta tüntetéseket szervez az államfő alkotmányreformja ellen. Egyúttal meg akarja torpedózni az elnöknek azt a tervét, hogy a földgázexport bevételeiből nagyobb hányadot juttasson az ország indián őslakosainak. (Morales maga is indián származású, korábban a kokacserjét - a kokain alapanyagát - termesztő parasztok szakszervezetének volt az elnöke.)

Washington alaptalannak nevezte az állítást, Goldberg kiutasítását olyan "súlyos hibának" minősítve, amely komoly kárt okozhat a bolíviai-amerikai kapcsolatoknak. Nem sokkal később a State Department nemkívánatos személynek minősítette Gustavo Guzmánt, Bolívia washingtoni misszióvezetőjét.

Egy nappal később tovább romlott a helyzet, ugyanis Venezuela követte Bolívia példáját. Chávez elnök távozásra szólította fel az amerikai nagykövetet, egyúttal hazarendelve hazája washingtoni nagykövetét. A lobbanékony venezuelai elnök azzal vádolta meg az általa csak "a birodalom"-nak nevezett Egyesült Államok kormányát, hogy (a 2002. évi próbálkozás után) újabb kísérletet tett a megdöntésére. "Elegünk van belőletek, jenkikből!" - harsogta egy, az állami televízióban is közvetített nagygyűlés résztvevői előtt.

A kölcsönös kiutasításokat hasonló lépések követhetik Latin-Amerikában, például Nicaragua részéről. Az ottani államfő, az egykori sandinista forradalmi vezér Daniel Ortega hajlamos szolidaritást vállalni baloldali kollégáival. Ezáltal csapást mérhetne az amerikai külpolitikára, s tovább csökkenthetné Washington befolyását Latin-Amerikában.

Washingtonnak ez aligha hiányzik, hiszen már amúgy is elég gondja van az egyre jobban felbátorodó Moralesszel és Chávezzel, valamint a térség többi problémájával. Jóllehet több milliárd dollárt fektetett be kábítószer-ellenes programokba az Andok országaiban, ennek gyümölcsei eddig meglehetősen szerények. Az egyetlen kivételt talán Kolumbia képezi. Az ottani konzervatív elnök szembeúszik a regionális politikai áramlattal, és támogatja Busht.

Kolumbia és Peru mögött Bolívia a Föld harmadik legnagyobb kokacserje-termesztője, ezért kulcsfontosságú tényező az Egyesült Államok kábítószer-ellenes stratégiája szempontjából. Egyúttal jelentős földgázkinccsel is rendelkezik, ebből a szénhidrogénből tetemes mennyiséget exportál a szomszédos országokba, köztük Brazíliába. Az utóbbi élén szintén baloldali elnök áll, ám Inácio Lula da Silva mérsékeltebb hangot üt meg a Bush-kormánnyal szemben, amikor szóba kerülnek a kettejüket megosztó nézeteltérések.

Venezuela a földrész első számú olajexportőre, az Egyesült Államok olajbehozatala szempontjából a negyedik legfontosabb szállító. Csütörtöki beszédében Chávez elnök azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az USA-ba irányuló olajszállítmányokat, amennyiben "agresszió történne Venezuela ellen".

Ez nem a gazdagok éve lesz
Minden spanyol bankó kokós
Új barátság: Chávez és Medvegyev?
Chávez csapelzárással fenyegetőzik

MTI