Moszkva megfenyegette Iránt

Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat - közölte kedden a Kreml.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szóvivője leszögezte: Oroszország azt akarja, hogy Irán az eddiginél szorosabban működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), illetve más országokkal a nukleáris programjával kapcsolatos tájékoztatásban.
   
"A nemzetközi közösségnek bizonyosnak kell lennie abban, hogy Irán nukleáris programja békés. Ám ha ezek a kötelezettségek nem teljesülnek, senki sem zárhatja ki szankciók alkalmazását" - jelentette ki Natalja Tyimakova.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sürgős, bénító szankciókat követelt Irán ellen kedden Moszkvában, az Interfax hírügynökségnek és a Kommerszant című lapnak adott interjújában. Kifejtette: ezen azt érti, hogy le kell állítani a feldolgozott kőolaj, mindenekelőtt a benzin szállítását Iránba, és az iráni kőolaj exportját, mivel e tényezőktől nagy mértékben függ az iráni gazdaság. Úgy vélte, ezeket a szankciókat most kell meghozni, mielőtt Irán befejezi nukleáris programját, igen hatékonyak lennének, rövid- és középtávon eredménnyel járnának.

Közben alig burkoltan megfenyegette Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmakat. "Ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban. Olyat fogunk tenni válaszul, hogy meg fogják bánni" - mondta az iszlám köztársaság ultrakonzervatív elnöke a tv-ben is közvetített teheráni sajtóértekezletén. "A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak" - szögezte le.
   
Teherán egy hete bejelentette, hogy 20 százalékos szintre dúsítja fel uránkészletét. E provokatív lépés óta nyugati országok - elsősorban az Egyesült Államok - az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb büntetőintézkedéseket Iránnal szemben. Az ENSZ eddig háromszor sújtotta szankciókkal Iránt a vitatott atomprogram miatt, 2006 decemberében, 2007 márciusában, legutóbb pedig 2008 márciusában.

Ahmadinezsád ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy még nincs lezárva a fűtőanyagcsere ügye, Irán továbbra is kész erre. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly év végén javasolta, hogy Irán a NAÜ közreműködésével külföldön dúsítsa a birtokában lévő urán nagy részét, így nem érhetné az a vád, hogy nukleáris fegyver előállításához van szüksége magas fokon dúsított uránra. Teherán jelezte, elvileg kész a cserére, de vannak feltételei.

Az iráni elnök most azt mondta, akár az Egyesült Államokkal is kész végrehajtani az uráncserét, de a cserének egyidejűnek kell lennie. Valószínűleg arra utalt, hogy Iránnak azzal egyidejűleg kell hozzájutnia a 20 százalékos mértékben dúsított uránhoz, hogy átadja alacsonyan dúsított, 3,5 százalékos uránját a másik félnek. Hozzátette, Teherán a NAÜ felügyelete alá helyezné Iránban a 20 százalékos dúsítottságú, vagyis fűtőelemként hasznosítható uránkészletet.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nukleáris ambícióit illetően. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) címzett, kedden nyilvánosságra hozott levélben a nagyhatalmak úgy vélték, hogy az uránkészlet húszszázalékos szintre dúsítását célzó teheráni döntés újabb lépés afelé, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver előállítására.

Ahmadinezsád: szemünkben a nukláris kérdés lezárt
Clinton: Iránnak nem érdeke az atomfegyver
Kína megvédi Iránt?

MTI