Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat - közölte a Kreml
Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat - közölte kedden a Kreml.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szóvivője leszögezte: Oroszország azt akarja, hogy Irán az eddiginél szorosabban működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), illetve más országokkal a nukleáris programjával kapcsolatos tájékoztatásban.
"A nemzetközi közösségnek bizonyosnak kell lennie abban, hogy Irán nukleáris programja békés. Ám ha ezek a kötelezettségek nem teljesülnek, senki sem zárhatja ki szankciók alkalmazását" - jelentette ki Natalja Tyimakova.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sürgős, bénító szankciókat követelt Irán ellen kedden Moszkvában, az Interfax hírügynökségnek és a Kommerszant című lapnak adott interjújában. Kifejtette: ezen azt érti, hogy le kell állítani a feldolgozott kőolaj, mindenekelőtt a benzin szállítását Iránba, és az iráni kőolaj exportját, mivel e tényezőktől nagy mértékben függ az iráni gazdaság. Úgy vélte, ezeket a szankciókat most kell meghozni, mielőtt Irán befejezi nukleáris programját, igen hatékonyak lennének, rövid- és középtávon eredménnyel járnának.
Közben alig burkoltan megfenyegette Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmakat. "Ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban. Olyat fogunk tenni válaszul, hogy meg fogják bánni" - mondta az iszlám köztársaság ultrakonzervatív elnöke a tv-ben is közvetített teheráni sajtóértekezletén. "A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak" - szögezte le.
Teherán egy hete bejelentette, hogy 20 százalékos szintre dúsítja fel uránkészletét. E provokatív lépés óta nyugati országok - elsősorban az Egyesült Államok - az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb büntetőintézkedéseket Iránnal szemben. Az ENSZ eddig háromszor sújtotta szankciókkal Iránt a vitatott atomprogram miatt, 2006 decemberében, 2007 márciusában, legutóbb pedig 2008 márciusában.
Ahmadinezsád ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy még nincs lezárva a fűtőanyagcsere ügye, Irán továbbra is kész erre. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly év végén javasolta, hogy Irán a NAÜ közreműködésével külföldön dúsítsa a birtokában lévő urán nagy részét, így nem érhetné az a vád, hogy nukleáris fegyver előállításához van szüksége magas fokon dúsított uránra. Teherán jelezte, elvileg kész a cserére, de vannak feltételei.
Az iráni elnök most azt mondta, akár az Egyesült Államokkal is kész végrehajtani az uráncserét, de a cserének egyidejűnek kell lennie. Valószínűleg arra utalt, hogy Iránnak azzal egyidejűleg kell hozzájutnia a 20 százalékos mértékben dúsított uránhoz, hogy átadja alacsonyan dúsított, 3,5 százalékos uránját a másik félnek. Hozzátette, Teherán a NAÜ felügyelete alá helyezné Iránban a 20 százalékos dúsítottságú, vagyis fűtőelemként hasznosítható uránkészletet.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nukleáris ambícióit illetően. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) címzett, kedden nyilvánosságra hozott levélben a nagyhatalmak úgy vélték, hogy az uránkészlet húszszázalékos szintre dúsítását célzó teheráni döntés újabb lépés afelé, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver előállítására.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megtörtént a minisztériumi átadás-átvétel, teljes körű vizsgálat indul minden területen – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A török jegybank a februárban várt 16 százalékról 24 százalékra változtatta az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzést – közölte Fatih Karahan bankelnök csütörtökön, amikor ismertette a központi bank negyedéves inflációs jelentését.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban jelentős ugrással 5,5 éves csúcsra javultak a lakossági várakozások. A GKI Fogyasztói Bizalmi Index értéke 16,1 ponttal nőtt. Ilyen mértékű pozitív irányú havi elmozdulásra a mérés több mint 30 éves történetében még nem volt példa.
Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter.
Az új kormány euróbevezetési tervei és az ezzel járó pozitív hatások várhatóan ellensúlyozzák a hitelminősítő intézetek által megfogalmazott növekvő fiskális kockázatokat és javíthatják az ország hitelminősítési kilátásait a tavaszi és őszi felülvizsgálatoknál – közölte a GKI elemzésében.
Megválasztotta az amerikai szenátus a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új vezetőjét, Kevin Warsh közgazdászt, Donald Trump elnök jelöltjét szerdán.
.jpg)
Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat - közölte a Kreml .jpg)
.jpg)
Az ukrán akciókra adott válaszcsapásnak nevezte a budapesti orosz nagykövetség csütörtökön a Kárpátalja ellen indított előző napi orosz támadásokat. 
