MSZP: hiba kimaradni a paktumból

Az MSZP EP-delegációja szerint nagy hiba, hogy Magyarország kimaradt az Európlusz paktumból. Mesterházy szerint az elnökségünk eddig kudarc, ami nem a szakembereken múlott

Érthetetlen, hogy Magyarország miért maradt ki az Európai Unió gazdaságpolitikájának átfogó megújítására kialakított Európlusz paktumból. Különösen érthetetlen, hiszen az unió soros elnöke, Orbán Viktor "a jövő európai gazdasági rendszerének a pilléreit" jelöli ki az Euró Plusz Paktum - írja közleményében a szocialisták EP-képviselője, Tabajdi Csaba. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a "gazdasági koordináció új szakaszaként" értékelte.
Ha ez így van, akkor a magyar kormány miért marad ki ebből a folyamatból, miért csak kívülről szemléli a megújulást? - tette fel a kérdést az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a legutóbbi Európai Tanácsülés értékeléséről rendezett vitában.

Nem a diplomaták, a szakértők avagy a logisztikában részt vevők miatt áll rosszul a kormány a magyar EU-elnökség sikerre vitelében; van ugyanis számos sikere is a magyar elnökségnek, ám ezek nem a politikai dimenzióhoz, hanem a szakemberek komoly erőfeszítéseihez kötődnek – nyilatkozta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Duna Televízió reggeli műsorában. A magyar médiatörvényt az Európai Parlament többsége tulajdonképpen elítélte és további változtatásokat kért – itt néppárti képviselőknek is kellett a deklaráció mellett szavazniuk – mondta Mesterházy Attila, aki szerint nem lehet “oda leegyszerűsíteni a dolgokat”, hogy a szocialisták generáltak volna minden külföldi kritikát, kezdve Angela Merkel kormánya vagy az egyes néppárti politikusok megszólalásával, bezárólag a nemzetközi szervezetek, például az EBESZ vagy a most vizsgálódó ENSZ-raportőri csoport véleményével.

Mértékadó közgazdászok értékelése szerint a paktum túllép a fiskális politikát érintő intézkedéseken, a gazdasági kormányzás hatos jogszabálycsomagján és a pénzügyi féléven. Az uniós koordinációt a makrogazdaság szintjére emeli - fogalmaz Tabajdi. A versenyképességet, a foglalkoztatáspolitikát, a szociális rendszer felépítését kívánja szabályozni, összehangolni a jobb gazdasági teljesítmény érdekében. A kis, nyitott gazdasággal rendelkező, a szorosabb európai gazdaságpolitikai integrációban, a belső piaci akadályok további lebontásában érdekelt Magyarország kimaradása ezért is érthetetlen" - fogalmazott a szocialista delegációvezető.

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a javaslat adópolitikát érintő része nem az adókulcsok, hanem a társaságiadó-alap harmonizációjára vonatkozik, így nem zárja ki közvetlenül az adóversenyt. Az Orbán-kormány ugyanis erre a "hamis érvelésre alapozta Magyarország távolmaradását" - írja a szocialista politikus. "Ezért is populista politikai lépés a kimaradást az alacsony adókulcsok fenntartásának szándékával indokolni, túlhangsúlyozni az ezzel elérhető előnyöket. A magyar társaságiadó-kulcs regionális összehasonlításban átlagos. A külföldi vállalatok befektetési döntéseik meghozatalakor az adóterhelés mellett legalább ilyen mértékben veszik figyelembe az adott ország a gazdasági-, és jogi környezetének kiszámíthatóságát, a befektetések várható megtérülését veszélyeztető politikai kockázatokat" -így Tabajdi.

"Az Orbán kormánynak inkább ezen a téren kellene változtatnia: kiszámítható felelős gazdaságpolitikára, stabil jogi környezetre lenne szükség. Az Orbán kormány gazdasági populizmusa sok kárt okoz Magyarországnak, elriasztja a hazai és külföldi befektetéseket, ezért hátráltatja az új munkahelyek létrehozását és a gazdasági növekedés beindítását. Az is rossza jelzés, hogy Magyarország egyre távolabb sodródik az uniós együttműködés centrumától" - fogalmazott Tabajdi Csaba.