Munkahelyek ezrei mennek tönkre emiatt

Az ágazatok forgalomkiesése a közvetlen értékesítésben 12,2 százalék, amely csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményében kiemeli: mindennek következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon – a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni.

Az EU szellemitulajdon-intenzív iparágakban mintegy 434 ezer munkahely esik ki a hamisítás miatt, ez pedig éves szinten 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti.

A legnagyobb károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség, ez a szektor bevételének több mint 14 százalékát jelenti. A ruházati termékek 70, az okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket.

Ruhák, parfümök és ételek

Kutatások szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt valamilyen hamis terméket az elmúlt évben. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja.

A jelentés a ilyen jellegű jogsértésre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta: ezek a a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok.