A Központi Statisztikai Hivatal közölte a tavalyi évre vonatkozó külkereskedelmi termékforgalmi adatokat. A kivitel és a behozatal is 11 százalékkal haladta meg 2014 decemberében az egy évvel korábbi értéket. A 345 millió eurós külkereskedelmi többlet 120 millióval volt több, mint 2013-ban, az export és importvolumen is jócskán 7 százalék fölött bővült a KSH második becslése alapján. A kivitel 78 százalékát EU-tagállamokkal bonyolítottuk, az import 75 százaléka pedig tőlük érkezik. A Nemzetgazdasági Minisztérium további bővülést vár 2015-ben is. Az iparágakra vonatkozó részletekért kattintsanak cikkünkre.
A The Financial Times egyik blogja a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek elemzését közölte az esetleges idei felminősítésről. Kuti Zsolt és Ligeti Imre szerint reális esély van rá, hogy a nemzetközi hitelminősítők idén javítanak Magyarország besorolásán. Az ország inflációs mutatója, a folyó fizetési mérlegének helyzete és a kormányzati hiány hasonló tulajdonságokat mutat, mint azokban az országok, amelyek a befektetésre ajánlott kategória alsó sávjában vannak – érvel a két szakértő. Jelenleg a Moody’s és a Fitch Ratings osztályzatai egy szinttel maradunk el, a Standard & Poor’s beosztása alapján pedig két lépcsővel vagyunk lemaradva a befektetésre ajánlott kategóriától.
Eljött a várva-várt nagy nap – ma ül össze az Európai Központi Bank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülésen, ahol részletesen foglalkoznak a márciusban induló mennyiségi enyhítési program. Ennek értelmében az EKB 60 milliárd euró értékben vásárol havonta államkötvényeket és uniós intézmények papírjait, egészen 2016 szeptemberéig. A tanácskozás után Mario Draghi, az EKB vezetője sajtótájékoztatót tart, amelyről mi is írunk, érdemes követni az oldalt.
Az európai tőzsdepiacot elsősorban az EKB kamatdöntő ülése befolyásolja majd, de most publikálják az unió növekedési és inflációs előrejelzéseit is. Hazai elemzők nem számítanak nagy mozgásra a Budapesti Értéktőzsdén: ha kicsivel is, de nőhet a Mol, az Otp és Telekom árfolyama. A szakértők szerint az EKB bejelentésnek nem lesz különösebb hatása a hazai értéktőzsdén. Nézzük, hogy állunk egy órával nyitás után: blue, bux, deviza.
Tavalyhoz képest rosszabbul jártak az Elmű és az Émász papírokat birtoklók: előbbi részvényenként 1200 forintos osztalékot fizet, az Émász pedig 900 forintot. A rezsimamutok tavaly 2650 forintot és 2950-et fizettek papíronként.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
