A Financial Times című brit napilap egy múlt heti cikkében jelentette, hogy levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál Neelie Kroes. Navracsics Tiborhoz írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kérte, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján is olvasható válaszlevelében Navracsics Tibor azt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."
A tárcavezető felidézi, hogy a magyar Országgyűlés december 21-én több mint kétharmados támogatással fogadta el az új médiatörvényt, amely "a mára már idejétmúlt és ellentmondásos" médiaszabályozást váltja fel. Az új szabályozás a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésére vár.
Navracsics Tibor közölte: a médiatörvény hivatalos angol fordítása - tekintettel a törvény szövegének terjedelmére - egy hét múlva áll rendelkezésre. "Hozzám intézett levele alapján úgy vélem, kérése valójában arra irányul, hogy a megszületett törvény hiteles fordítását minél hamarabb juttassam el Önhöz - erről természetesen haladéktalanul intézkedtem" - írja, hozzátéve, hogy addig is, illetve azt követően is készek minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza, meggyőződésük szerint a törvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, ezért kéri Neelie Kroest, hogy a törvény szövegének gondos tanulmányozása után fogalmazza meg konkrét kérdéseit, amelyekre a magyar szakemberek haladéktalan és maradéktalan választ adnak majd. Biztos benne, hogy mindezek után az Európai Bizottság hiteles és mértékadó véleményt tud majd alkotni az új magyar médiaszabályozásról.
Navracsics Tibor a törvény pontos szövegének ismerete hiányában megfogalmazott politikai álláspontokkal és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent véleményekkel nem kíván foglalkozni. "Levelében Ön is +számos kommentátor+ véleményére hivatkozva fogalmaz meg kételyeket a magyar kormány demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban, nem pedig a szöveg és a konkrét intézkedések ismeretében" - írja.
"Meggyőződésem - miként feltételezem alelnök asszony meggyőződése is -, hogy a kérdés valós megítélése csakis az objektivitás és a vélemények egyensúlya alapján elképzelhető. Minden ellenkező kísérlet, a törvény konkrét szövegét és intézkedéseit figyelmen kívül hagyó, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt. Meggyőződésem, hogy ennek elkerülése mind alelnök asszony és az Európai Bizottság, mind pedig Magyarország kormányának elemi érdeke" - fejti ki a miniszterelnök-helyettes.
A válaszlevélben arra is kitér, hogy 1989-90-ben a Fidesz volt az a politikai erő, amely legharcosabban állt ki a szabadság értékei mellett a több mint negyven évig uralkodó kommunista diktatúra ellenében. "Erőfeszítésünk és kitartásunk következtében Magyarország ma jogállam, ahol a média sokszínűségét, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat az európai értékek és jogszabályok mentén garantálja az alkotmány és a magyar jogrendszer. Nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, mely elkötelezettebb lenne a fenti értékek és elvek mellett" - összegzi
MTI
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
