A hírügynökség Jaksity Györgyöt idézi, aki úgy nyilatkozott: meglepődne, ha sikerülne valakit előrántani, akinek az elmúlt 10 évben nem tűnt fel, hogy Magyarországon van kötvénypiac. A Concorde Securities elnöke szerint ha nem tudjuk magunkat a piacról finanszírozni, akkor csak az olyan multilaterális intézmények maradtak, mint az EU vagy az IMF.
Miután Európa nem képes megvédeni gazdaságait a Görögországból induló adósságjárvány hatásaitól, az IMF védelme nélkül Magyarország Kínában, Oroszországban, Norvégiában, Szaúd-Arábiában és Kazahsztánban próbál szuverén vagyonalapokat rávenni arra, hogy legyenek hosszútávú befektetők az állampapírpiacán.
Az elmúlt 3 hónapban a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (CDS-ek) felára 175 bázispontot emelkedett, ami a Bloomberg összeállítása szerint nagyobb ugrás, mint amit - Görögországot nem számítva - bármelyik másik EU-tagállam produkált. Magyarország így a világ nyolcadik legkockázatosabbnak tartott országa egy felmérés szerint. Mindemellett a forint volt a leggyengébben teljesítő európai deviza az elmúlt 3 hónapban.
Mindazonáltal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta egy interjúban: a kormány jelenleg is együttműködik ugyan a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna - még akkor is, ha reális veszély, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront Magyarország adósbesorolásán.
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök és pénzügyminiszter, jelenleg az MNB felügyelőbizottságának és a Költségvetési Tanácsnak vezetője azonban úgy nyilatkozott: előállhat olyan helyzet, amikor Magyarország újra IMF-hitelre szorulhat.
Privátbankár
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
